Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

A világ egyik leghatékonyabb és legkülönösebb háborúja már több mint 50 éve tart – a frontvonalak Dél-Amerika dzsungeleiben, Afrikában és a laboratóriumok mélyén húzódnak. A harc tétje: megvédeni az állatokat és az embereket egy rendkívül pusztító parazitától – a húsevő csavaróféreg-legytől. A fegyver? Százmilliókban mérhető, sugárfertőzött, steril legyek.

A Cochliomyia hominivorax – vagyis a „emberevő” – a húsevő csavaróféreg-légy, amely képes érzékelni a legkisebb sebet is egy melegvérű állat bőrén. A nőstények tojásokat raknak a sérülésekbe, és amikor a lárvák kikelnek, egészséges húst kezdenek enni éles szájszervükkel. A sebek elfertőződnek, egyre több légy jelenik meg, és súlyos esetben az áldozat elpusztulhat — számolt be róla a Kurzgesagt.

Ez a parazita évszázadokig rettegett ellensége volt az amerikai kontinens lakóinak, különösen az állattenyésztőknek. A modern mezőgazdaság – milliónyi haszonállattal – valóságos paradicsomot teremtett a Cochliomyia számára.

A halálos csapdát nem lehet permetezni

Mivel a parazita az élő állatok testébe fúrja magát, a hagyományos rovarirtók hatástalanok. Lehetetlen megakadályozni, hogy állatok megsebesüljenek, vagy hogy a legyek ne találják meg őket. Az állattenyésztők tehetetlenül figyelték az elhullást, mígnem két tudós az 1950-es években radikális ötlettel állt elő: sterilizálják a legyeket sugárzással.

Steril legyek hadserege

A húsevő legyek egyik gyenge pontja, hogy a nőstények csak egyszer párosodnak életük során. Ha ezt az egy alkalmat egy steril hímre pazarolják, akkor többé nem szaporodnak. A terv az volt, hogy tömegesen bocsátanak ki steril hímeket a természetbe, így a populáció fokozatosan önmagától tűnik el.

Ehhez radioaktív sugárzást alkalmaztak – olyan dózisban, amely roncsolja a szaporítósejteket, de nem teszi életképtelenné a legyet. Florida után a módszert Curaçao szigetén tesztelték, és az eredmény lenyűgöző volt: a legyek néhány hónap alatt eltűntek.

Tömegtermelés: bélés húsból

A siker után hatalmas méretű „féreggyárakat” hoztak létre. Egy texasi üzem hetente 150 millió legyet termelt, ehhez 70 tonna húst és több ezer liter állati vért használtak fel. A legyeket folyamatosan meleg, „élő szervezetet utánzó” környezetben nevelték, hogy szaporodásra ösztönözzék őket. A bűz olyan erős volt, hogy a szállítórepülők pilótái csak parfümmel permetezett ládákat voltak hajlandóak elvinni.

Biológiai hadviselés

Az 1960-as évektől a steril legyek hullámokban árasztották el Floridát, majd Mexikót, Közép-Amerikát, és így tovább. A legyek célzott légiszórással kerültek a terepre, minden lépést óriási logisztikai és emberi erőforrás-igény kísért. 1988-ban azonban új válság következett: a parazita átszökött Afrikába.

A tét ekkor már a globális járványveszély volt – ha a légy elérte volna a Nílus völgyét vagy az észak-afrikai partvidéket, milliókat veszélyeztetett volna. Egy villámgyors nemzetközi akcióval néhány hónap alatt sikerült megfékezni az inváziót.

A húsfal Panamában

A parazita Dél-Amerika mélyén, különösen az Amazonas esőerdőiben továbbra is jelen van. Az amerikai kontinens északi részének megvédésére ezért egy állandó „húsfalat” építettek ki Panamában – a legkeskenyebb földszoroson. Egy egész nukleáris légygyár működik itt éjjel-nappal, 100 millió steril legyet termelve hetente.

A legmodernebb technológia segítségével a legyek egyenletesen szóródnak ki a levegőből, pontosan meghatározott repülési útvonalakon, megállítva a parazita északi terjedését.

Visszatérés és újabb támadás

2016-ban a Cochliomyia újra felbukkant – ezúttal a floridai Key-szigeteken, ahol őshonos szarvasok kezdtek megmagyarázhatatlan sebekkel járni. A panamai gyárból gyorsan millió számra érkeztek a steril legyek, és hónapokon belül sikerült megfékezni a járványt.

2023 végén azonban a panamai védelmi vonal összeomlott, és a parazita ismét végigsöpört Panamán, Costa Ricán, sőt elérte Mexikót is. Jelenleg biológiai vészhelyzet áll fenn, a féreggyár teljes kapacitással dolgozik, de senki sem tudja, meddig tart az újabb harc.

Egy háború, amit sosem nyerhetünk meg végleg

A húsevő legyek elleni háború rendkívüli emberi találékonyságot, kitartást és nemzetközi együttműködést igényel. A harc még nem ért véget – és valószínűleg soha nem is fog. De minden nap, amikor egy alacsonyan repülő gép steril legyeket szór Közép-Amerika egére, az emberiség újabb csatát nyer egy láthatatlan, de halálos ellenség ellen.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Karahan Tepe a Göbekli Tepe testvérhelye, amely átírhatja az őstörténelmet
Legalább 650 éves pincét tártak fel a Budavári Palotában