A polgári állam kialakítása előtt a házasság alapvetően nem polgári jogi, hanem egyházjogi aktus volt, a házasság szentségét a felek egymásnak szolgáltatták ki, Isten színe előtt, így felbontani sem lehetett. Kivéve, ha az eljárásba hibák csúsztak és az elhálásra valamilyen okból kifolyólag, de bizonyíthatóan nem került sor. A procedúra azonban hosszú volt, főleg, ha koronás főkről volt szó, mint a magyar király, II. Ulászló (1490-1516) esetében, akire az utókor a Dobzse (Jól van!) ragadványnevet akasztotta – mint az utóbbi években kiderült, nagyon is igazságtalanul. A király ugyanis trónja megszerzésére elképesztő cselt eszelt ki.

Ki legyen a magyar király Mátyás után?

1490. április 6-án örökre lehunyta szemét a magyar történelem talán legnagyobb formátumú uralkodója, Hunyadi Mátyás. Törvényes utódja nem volt, hisz felesége, Aragóniai Beatrix meddő volt, trónjára, ami egyben Európa egyik középhatalmának trónja volt pedig sokan ácsingóztak, bár örökségével (kemény kéz, rendkívüli adók az állandó hadakozás miatt) az összes magyar főúr örökre le szeretett volna számolni.

A magyarországi főurak azonban nem voltak bolondok sem. Pontosan tudták, hogy az akkor már 150 éve a déli végeket fenyegető oszmán veszély távoltartására nem Mátyás törvénytelen fiát kell megválasztaniuk, hanem egy olyan uralkodót, aki képest több állam katonáit is fegyverbe szólítani, hisz a Magyar Királyság ereje a szuperhatalommá váló Oszmán Birodalommal szemben már a védekezésre sem lesz elég.

• 5 brutális középkori valóság, amit a Hunyadi sorozat csak érintett – olvass tovább ITT

Hamar kipottyant tehát a Mátyás által tíz év alatt kvázi “nincstelenből” a leggazdagabb főúrrá tett törvénytelen fiú, Corvin János. Maradtak a Jagellók és a Habsburgok. A döntés az előbbieknek kedvezett, hisz Csehországban és Lengyelországban uralkodtak, ráadásul a későbbi II. Ulászló évtizedeken át képes volt sikerrel védeni cseh trónját Mátyás feketének nevezett seregével szemben bizonyítva kiváló szervezési, uralkodási képességeit. Az sem mellékes, hogy a magyar főurak egy része már ekkor kifejezetten németellenes volt.

II. Ulászló Joao do Cro festményén (Wikipedia)

Formai hibák a házasságnál, mert kell a mennyasszony pénze

Ám Habsburg Miksa fegyverrel támadt az országra és II. Ulászló lengyel herceg öccse, János Albert is Kassán termett. A királynak tehát sürgősen seregre volt szüksége, a kincstár azonban üres volt. Ekkor jött a nagy ötlet, mégpedig nem mástól, mint a későbbi pápajelölt Bakócz Tamás akkor még csak győri püspöktől. A jobbágyi származású, csavaros észjárású főpap, az egyházjog kiváló ismerője azt találta ki, hogy kössön II. Ulászló házasságot Mátyás özvegyével, Aragóniai Beatrixszal, az egyetlen személlyel, aki még rendelkezett mozdítható készpénz-vagyonnal.

• Bakócz Tamás életéről és az elbukott pápaválasztásról ITT írtunk

Francesco Laurana – Aragóniai Beatrix mellszobra (Wikipédia)

Ám a házasságkötés során szándékosan hibát vétettek, a király ugyanis egy ponton “Akarom” helyett “Igen”-t mondott. Ráadásul a házasságkötést követően konkrétan kínosan ügyelt arra, hogy soha ne legyenek még csak kettesben sem egyébként a korban szépnek tartott feleségével, így az elhálás vádjának még a lehetőségét is elhárította. A hozományt azonban természetesen elvette, sereget gyűjtött és mind Miksát, mind pedig öccsét kiűzte az országból (igaz, előbbi kapcsán segített, hogy Miksának egyszerűen elfogyott a pénze).

Ulászló nem volt gyámoltalan báb

A konszolidációt követően be lehetett adni a válópert, ami azonban több mint 10 esztendőn keresztül tartott, hisz dinasztikus érdekeik mentén mind a Habsburgok, mind az Aragóniai-ház jelentős erőfeszítést tett, hogy a házasságot a pápa ne érvénytelenítse. Erre végül 1500-ban került sor, II. Ulászló pedig szinte azonnal új asszonykát hozott a palotába, akitől gyermekei születtek, a későbbi II. Lajos és nővére, Jagelló Anna.

Természetesen van alapja annak, hogy a főpap és a király cselvetését erkölcsileg is megítéljük, hisz elhitették Mátyás özvegyével, hogy élete nagyjából úg folytatódhat mint korábban, miközben pusztán a pénzére pályáztak. Nem tudjuk emberileg hogyan érintette mindez Beatrixot, aki kezdetben teljesen megbízott új urában. Ám a történet azt is bizonyítja, hogy Ulászló egyáltalán nem volt irányítható vagy éppen gyámoltalan, nagyon is tudta, hogy neki és dinasztiájának mi a jó és hogyan kell megvédenie, gyarapítania azt, ami véleménye szerint jár neki. Végezetül pedig képes volt arra, hogy hosszú pereskedés után törvényes utóddal ajándékozza meg az országot, ami biztosította a békés átmenetet 1516-os halálát követően.

II. Ulászló egy metszeten (Wikipédia)

Ez is érdekelhet középkori történelem témában:

• Mátyás király volt az oka, amiért elvesztette első feleségét – részletek ITT
• Intimitás a várfalakon belül: Hogyan éltek nemi életet a középkori magyarok?