A beszédes nevű Future of Life Institution (Élet Jövője Intézet) készített szimulációt arról, hogy mi is történne, ha egymásnak esne az Egyesült Államok és Oroszország a teljes nukleáris arzenáljukkal. A jó hír, hogy lennének túlélők. A rossz, hogy lehet a háború után 100 nappal már azt kívánnák, bárcsak elpusztultak volna.
Mi történne, ha elindulnának a rakéták?
Az Egyesült Államok és Oroszország nukleáris robbanófejeinek száma döbbenetesen magas, több ezer, így többszörösen is képesek egymás kölcsönösen megsemmisítésére, még akkor is, ha egyébként nem biztos, hogy minden robbanófejhez van rakéta vagy repülő. Ám erre nem is lenne szükség. Már néhány hidrogénbomba is iszonyatos pusztítást okozna, ami után vélhetően sosem térne magához az emberiség.
Az egykori amerikai atomprogram tudósai mind egyetértettek abban, hogy ha lesz atomháború, akkor a következő harc baltákkal és kövekkel lesz. A párhuzamot talán mind értjük, a mai fegyverarzenálokat látva azonban nem volt igazuk. Ráadásul nemcsak a két fent említett nagyhatalom, hanem még jó pár további ország is rendelkezik atombombával. Ezek közül jelenleg is háborúhoz közeli állapotban van India és Pakisztán, Izrael és Irán (utóbbinak nincs), a szavak szintjén pedig a NATO és Oroszország.
A nukleáris háború áldozatai
Egy nukleáris háborúban elsőként a tengeralattjárókról indított hidrogén- és atombombák érnék el a másik fél területét, amelyek a magasban robbanva alapvetően tulajdonképpen elpusztítanák az ellenfél teljes elektronikáját és elektromos hálózatát az általuk létrehozott több tízezer voltos feszültség által. Ez akár 10 percen belül megtörténhetne.
A második hullám a szárazföldről indított tölteteké, ezek pedig már nem hálózatokat vagy katonai célpontokat, hanem a városokat céloznák egyenként okozva több millió vagy tízmillió ember azonnali halálát. A robbanás körzetében minden, még egyes fémek is megolvadnának, a városok útjainak burkolata például nagyjából egy lávafolyamhoz lenne hasonlatos.

Ez már a szárazföldről indított töltetek becsapódása. Forrás: PrtScr/Youtube
A szimuláció szerint lennének túlélők, elsősorban a kevésbé érintett (és atomhatalommal sem rendelkező) déli féltekén koncentrálódnának. Ám a túlélőkre talán még rosszabb sors várna: a nukleáris tél. A hatalmas hő miatt elégő rengeteg anyag fekete füsttel borítaná be tulajdonképpen néhány hét alatt az egész bolygót megakadályozva a napsugarak áthatolását és a Kaszpi-tenger környékén 35 fokos, de még Európában is legalább 12-13 fokos általános hőmérsékletesést produkálva.
Nukleáris tél
A nukleáris tél pedig, ami a mezőgazdasági termelést teljesen lehetetlenné tenné az emberek 98-99%-nak halálához vezetne. Néhány túlélő biztosan maradna védett, eldugott bunkerekben, a föld alá kényszerülve beláthatatlan ideig.
Ha a háború utáni 100. napon még lenne ember, aki képes rátekinteni Földünkre az űrből a szokásos kék-zöld bolygó helyett egy szürkésfekete Földet látna, amely alkalmatlan az általunk ma ismert élet folytatására.
A nukleáris háború megakadályozása tehát mindennél fontosabb. Íme a szimuláció:
Olvass tovább nálunk:
- Hova menekülhetnél Magyarországról egy tank benzinnel, ha kitör a harmadik világháború? Mutatjuk, merre érdemes elindulni
- KÉPEK: Vállt vállnak vetve küzdenek a helyiek a pokoli lángok ellen a festői Égei-tengeri szigeten
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
KÉPEK: Kilövése után jelentkezett be Kapu Tibor, 15 millió magyarnak mondott köszönetet, hungarikumokat is vitt az űrbe
A Bükkábrányi múmiaerdő – 7 millió éves ősfák a bánya mélyén
A magyar huszárság: a császárok, cárok, királyok a világon mindenhol szívesen mutatkoztak a csodálatos magyar egyenruhákban
Kétezer év művészete egy helyen: Han-dinasztia kiállítás nyílt Budapesten
Hova menekülhetnél Magyarországról egy tank benzinnel, ha kitör a harmadik világháború? Mutatjuk, merre érdemes elindulni
Rekordmeleg lesz, de jön az enyhülés és az egyetlen ingyenes budapesti strand is kinyit