Egy ősi egyiptomi múmia döbbenetes titka írhatja újra az emberiség történelmét

Hihetetlen régészeti felfedezés borzolja a kedélyeket a történelemtudományban: egy ókori egyiptomi múmia testében azonosították a pestis kórokozóját.

A hír azért igazán döbbenetes, mert a múmia több ezer évvel korábbi annál, amikor a hírhedt Fekete Halál végigsöpört volna Európán, derül ki a Daily Star cikkéből. A múmia felfedezése nemcsak a tudományos világot rázta meg, de alapjaiban átalakíthatja az emberiség múltjáról a közvéleményben alkotott képet is.

Pestisre találtak a múmiában

Az közismert, hogy a pestis (hivatalos nevén a Yersinia pestis) a középkorban milliókat pusztított el, de a friss kutatás alapján már jóval korábban, az egyiptomi bronzkor idején is világszerte szedte áldozatait. Az olaszországi torinói múzeúmában őrzött múmia csont- és bélszöveteiben ugyanis megtalálták a kórokozó DNS-ét.

„Ez az első ismert, Eurázsián kívüli ősi Y. pestis genom, ami molekuláris bizonyítékot nyújt arra, hogy a pestis jelen volt az ókori Egyiptomban. Bár nem tudjuk pontosan, milyen mértékben terjedt el a betegség, de ez a lelet mindent megváltoztat” – állítják a tanulmány szerzői.

Ez az első afrikai eset

A felfedezés jelentőségét az adja, hogy eddig minden ismert ősi pestises eset Európára vagy Ázsiára korlátozódott. Például Oroszországban találtak 5000 éves csontvázakat, amelyek fertőzés jeleit mutatták. Most viszont bebizonyosodott: Észak-Afrika is a halálos kór útvonalának része volt.

Korábbi kutatások alapján a szakemberekben már felmerült, hogy a Nílus mentén is történhettek járványkitörések. Amarnában például bolhákat találtak, amelyek közismerten a pestis elsődleges terjesztői. A rejtélyes Ebers-papirusz, egy 3500 éves egyiptomi orvosi kézirat pedig egy akkoriban pusztító betegségről írva megfogalmazza, hogy „daganat képződött, és a genny megkövesedett”. Több kutató szerint ez egyértelműen bubópestisre utal.

Egyiptomból jöhetett Európába

Egyes elméletek szerint a betegség először Nílus-parti rágcsálóknál ütötte fel a fejét. Innen a bolhák segítségével került fekete patkányokra, amelyek az egyiptomi hajókon utazva eljuthattak a Földközi-tenger más részeire, sőt, Európába is. Így kezdődhetett a pestis hosszú, gyilkos vándorlása, amely végül a középkori Európa lakosságának jelentős részét kiirtotta.

És a borzalmas betegség sajnos nem csak a történelemkönyvekből lehet ismerős. A bubópestis ugyanis ma is köztünk van. Az amerikai járványügyi központ szerint 1970 és 2022 között 67 esetet regisztráltak csak Colorado államban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint pedig 2010 és 2015 között világszerte 3.248 pestises esetet jelentettek – a legtöbbet Madagaszkárról, Peruból és a Kongói Demokratikus Köztársaságból.

A pestis tehát sok ezer év után még ma is jelen van, és sajnos nem tudhatjuk, hogy sikerül-e valaha is véglegesen megszabadulnunk tőle.

Ez is érdekelhet:

• • A Fekete Halál titka: hogyan tudott milliókat megölni a pestis?
  • A gízai nagy piramisok alatti újabb város fedezhettek fel a tudósok?

Kiemelt kép: depositphotos.com