A gízai nagy piramisok alatti újabb város fedezhettek fel a tudósok?

Ismét Egyiptomre figyel a tudományos világ, ugyanis újabb és újabb bizonyítékok kerülnek elő a piramisok alatti állítólagos városokra.

Olasz tudósok egy csoportja bejelentette, hogy felfedeztek egy újabb föld alatti várost a híres piramismezőnél, írja a LADbible. Corrado Malanga, Filippo Biondi és Armando Mei nem először kerülnek hasonló hírrel az újságok címlapjaira. Néhány hónappal ezelőtt mi is beszámoltunk felfedezésükről, amely a Hafré-piramis alatti városról szólt.

Atlantisz titka is ott rejtőzik?

A három szakember akkor kijelentette, nemcsak egy város lehet a föld alatt, de ott rejtőzhet a híres „Feljegyzések Csarnoka” is. Ez a Csarnok állítólag titkos dokumentumokat őriz, amik fényt deríthetnek az ősi egyiptomi társadalom működésére, sőt akár Atlantisz elveszett kontinensére is. A merész állítások már akkor heves vitákat váltottak ki az egyiptológusok körében, és a tudományos közösség számos tagja kételkedett a felfedezés hitelességében.

De a legújabb hírek szerint a kutatócsoport tagjai máris egy újabb nagy felfedezést tettek. Kijelentették ugyanis, hogy a korábbihoz hasonló aknákat találtak a Menkauré-piramis alatt, amely szintén a gízai komplexum része. A szakemberek úgy vélik, „90 százalék a valószínűsége”, hogy ezek pont ugyanolyanok, mint amik a szomszédos Hafré-piramis alatt találhatóak.

Tudománytalan az egész felvetés?

Természetesen az újabb állítások is sokaknál kiverték a biztosítékot. Dr. Zahi Hawass, a világ egyik legismertebb egyiptológusa például határozottan kijelentette, hogy az egész történet abszolút hamis és tudománytalan. A Gízában zajló munkálatokban rendszeresen részt vevő szakember aláhúzta: „Mindez totálisan téves információ, és semmiféle tudományos alapja nincs.” Hozzátette, hogy a szóban forgó területen semmiféle titkos, föld alatti város nem létezik, és a kutatók „felfedezésének” célja csupán a médiafigyelem felkeltése lehet.

A radarok szakértőjeként ismertté vált Lawrence Conyers, a Denveri Egyetem professzora elsősorban az olasz kutatók módszereit vonta kétségbe. Szerinte az általuk használt radarszerkezetek nem képesek olyan mélyen behatolni a földbe, hogy megfelelően feltérképezhessék a piramisok alatt található struktúrákat. Conyers kijelentette: bár lehet, hogy találhatók régészeti maradványok a piramisok előtt, de olyan kijelentéseket nagy túlzás tenni, amiket az olasz régészek tettek.

Alaposabban meg kéne vizsgálni a piramisok alatt területet?

Sabine Hossenfelder elméleti fizikusként illette kritikával a kutatók munkáját. Részletesen elemezte a kutatók által használt tomográfiai képeket, és úgy találta, hogy azokban véletlenszerűen azonosítottak bizonyos struktúrákat, míg másokat figyelmen kívül hagytak. Hossenfelder ironikusan úgy fogalmazott, hogy ez a kutatás számára 10 pontból 9-et kapott a „bullshitszámlálón”.

A három olasz kutató munkássága tehát talán a vártnál is nagyobb feszültségeket okoz a tudományos szakmán belül. De vajon mi lehet az igazság? Helyes, ha érdemi vizsgálatok nélkül elvetjük a föld alatti, elveszett városokról szóló elméletet?

Ez is érdekelhet:

• • Elképesztő felfedezés: a piramisok így épülhettek 4700 éve
  • Titokzatos, 2200 éves piramist találtak Közel-Keleten a régészek