A Merkúr első darabjait találhatták meg a Földön

A Földön talált kőzetek talán a Merkúrról származnak, ami történelmi áttörés lenne a csillagászoknak.

Bár két űrszondát küldtünk a Merkúrhoz – a Mariner 10-et és a MESSENGER-t -, még sohasem szálltunk le a bolygó felszínére, kivéve egy ellenőrzött becsapódás során. Egy ilyen küldetés bonyolult és drága lenne, és átlagosan hét évig tartana, amíg odaérünk.

A bolygóra küldött szondák pályáról tanulmányozták a Merkúr felszíni összetételét, ami segíthetett azonosítani, hogy származik-e onnan meteorit, de a jelölt űrsziklák összetétele mindig olyan volt, amely nem illett a bolygó profiljába. Egy Icarus folyóiratban megjelent tanulmány szerint viszont csak mostanáig.

„Legújabb tanulmányunk két szokatlan meteorit, a Ksar Ghilane 022 és a Northwest Africa 15915 tulajdonságait vizsgálta. Azt találtuk, hogy a két minta rokonnak tűnik, valószínűleg ugyanabból az anyatestből származik” – magyarázta Ben Rider-Stokes, a The Open University achondritmeteoritokkal foglalkozó posztdoktori kutatója a The Conversationre írt cikkében. „Az ásványtanuk és a felszíni összetételük is érdekes hasonlóságot mutat a Merkúr kéregével. Ez tehát arra késztetett bennünket, hogy spekuláljunk egy lehetséges merkúri eredetről.”

Mindkét meteorit olivin és piroxén, valamint kisebb mértékben albitikus plagioklász és oldhamit található, ami a kutatócsoport szerint összhangban van a Merkúr felszínének összetételére vonatkozó előrejelzésekkel. Vannak azonban gyanús ellentmondások is.

Még semmi sem biztos

„Mindkét meteorit csak nyomokban tartalmaz plagioklázt, ellentétben a Merkúr felszínével, amely becslések szerint több mint 37 százalékot tartalmaz” – magyarázta Rider-Stokes. Hozzátette, hogy mintáikat 4,528 milliárd évesre datálták. Ez azért is furcsa, mert a Merkúr felszínének korára vonatkozó becslések 4-4,1 milliárd évvel ezelőtt feltételezik a bolygófelszín kialakulását.

„Ha a Merkúron látható legrégebbi felszín 4 milliárd vagy 4,1 milliárd éves, akkor ez azt jelentené, hogy a bolygó első talán 500 millió vagy 400 millió éve eltűnt” – magyarázta Simone Marchi, a NASA Lunar Science Institute bolygókutatója 2013-ban a Space.com-nak. „Eltűnt. A Merkúr legrégebbi felszínéről nincsenek feljegyzések, és arra számítunk, hogy a Merkúr nagyjából úgy alakult ki, mint a Föld vagy a Hold, körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt.”

Az új csapat szerint ez nem feltétlenül zárja ki, hogy a kőzetek a bolygóról származnak. „Ha ezek a meteoritok valóban a Merkúrból származnak, akkor olyan korai anyagot képviselhetnek, amely már nem maradt fenn a bolygó jelenlegi felszíni geológiájában” – magyarázta Rider-Stokes.

Miért olyan nehéz kutatni a Merkúrt?

Annak ellenére, hogy a Merkúr sokkal közelebb van a Földhöz, mint a Jupiter és a Szaturnusz, valójában nehezebb elérni, magyarázza az Európai Űrügynökség (ESA). Egyes becslések szerint a Plútó törpebolygóhoz kevesebb energiára lenne szükség, mint a Merkúrhoz. Ennek oka, hogy a Merkúr közelebb van a Naphoz. Egy űreszköznek, amelynek célja, hogy ne csak elrepüljön a Merkúr mellett, miközben a Nap körül kering, hanem közvetlenül a bolygó körüli pályára álljon, folyamatosan fékeznie kell a csillag gravitációs vonzása ellen.

„Kétféleképpen lehet ezt a fékezést megvalósítani” – tette hozzá Johannes Benkhoff, az ESA BepiColombo küldetésért felelős projektkutatója. „Vagy egy hatalmas űrhajóra van szükség, amely rengeteg üzemanyagot szállít, vagy pedig más bolygók gravitációját használjuk fel arra, hogy útközben lelassítsunk. A Merkúr eléréséhez több ilyen bolygóátrepülést kell végrehajtani, így az út hosszú időt vesz igénybe.” Emellett a hő is problémát jelent, amely olyan forró hőmérsékletet ér el, hogy az ólom megolvad.

Ezért nagyon hasznos lenne, ha a Merkúr egy darabja eljutna hozzánk. Ahogy a Mars és a Hold esetében is megfigyelhettük, a Merkúrba becsapódó aszteroidák néha a bolygó felszínéről törmeléket löknek ki az űrbe, és egy új aszteroidát alkotnak. Ennek ellenére még soha nem találtunk olyan meteoritot, amelyről bebizonyosodott volna, hogy a bolygóról származik, amit a tanulmány szerzői „régóta fennálló rejtélynek” neveznek.

Ez is érdekelhet:

• Akár 1000 fekete lyuk is lehet az otthonunkban egy elképesztő felfedezés szerint!
• A halott pulzárok centiméteres „hegyeik” miatt bocsáthatnak ki rádióhullámokat
• Sötét anyagot, sötét energiát, csillagrobbanásokat fognak vizsgálni magyar kutatók a világ legnagyobb csillagászati kamerájával