Megfejthető az élet titka? Gánti Tibor biokémikus forradalmi elmélete újra előtérben

A tudomány egyik legnagyobb megválaszolatlan kérdése, hogy pontosan mit nevezhetünk életnek. A 20. század második felében egy magyar biokémikus, Gánti Tibor olyan elmélettel állt elő, amely nemcsak logikusan, de rendszerszinten is meghatározta az élet működésének feltételeit, és most újra a tudományos figyelem középpontjába került.

Mi is az élet valójában? Gánti Tibor válasza megelőzte korát

Hiába tűnik elsőre egyszerűnek a kérdés, a tudomány máig nem tudott egységes választ adni arra, hogy pontosan mi számít életnek. Nehéz olyan definíciót alkotni, amely minden élőlényre érvényes, miközben kizárja az olyan élettelen, de életszerű jelenségeket, mint a tűz vagy egy működő gép.  A NASA egyik munkacsoportja 1994-ben úgy fogalmazott, hogy az élet egy olyan önfenntartó kémiai rendszer, amely képes a darwini evolúcióra. Ez a megközelítés rugalmasabb, de még mindig nem elég pontos.

Pontosan ennek a kérdésnek a megválaszolására törekedett egy magyar tudós is, aki már az 1970-es években egy rendkívül előremutató elmélettel állt elő. Gánti Tibor biokémikus a kemotonelmélet révén elsőként írta le logikai és kémiai alapon, hogy mi szükséges ahhoz, hogy egy rendszer élőnek tekinthető legyen. Bár életművét évtizedekig mellőzte a nemzetközi tudományos közösség, mára egyre többen ismerik fel, hogy gondolatai a mesterséges élet, a szintetikus biológia és az űrkutatás területén is új lendületet adhatnak az élet eredetének kutatásához.

Gánti úgy vélte, hogy az élet nem pusztán biológiai jelenség, hanem egy jól meghatározható rendszer, amely meghatározott feltételek mellett jön létre. Elméletének lényege, hogy minden élő szervezet három alapvető alrendszerből áll:

1. Anyagcsere-rendszer, amely biztosítja az energiát és a szükséges molekulákat,

2. Információs rendszer, amely az örökítőanyagot és az utasításokat tartalmazza,

3. Határoló rendszer, például a sejtmembrán, amely elválasztja a rendszert a környezetétől.

Ez a három elem együttesen alkotja a kemotont, azaz az élő egység legalapvetőbb modelljét. Gánti megközelítése különlegessége, hogy nem csak a földi életformákra alkalmazható: szerinte ezek az elvek az univerzum más pontjain is érvényesek lehetnek.

Mellőzöttségből újrafelfedezés

Bár a kemotonelmélet a maga idejében forradalmi volt, a nemzetközi tudományos világ sokáig nem vett róla tudomást. Ennek részben politikai, részben tudományos okai voltak: Gánti Magyarországon élt és dolgozott, tudományos publikációi nagy része pedig magyarul jelent meg, ezért nem kapott akkora figyelmet a nyugati világ tudományos közösségeitől.

Csoportkép az MTV stúdiójában: balról jobbra Papp László mérnök, Kovács Ádám feltaláló és vállalkozó, Dr. Gánti Tibor vegyészprofesszor, a kemotonelmélet megalkotója.
Fotó: Fortepan / Gulyás László

Akkoriban az elmélet nem illeszkedett teljesen sem a klasszikus biológia, sem a kémiai vagy fizikai modellek nyelvezetébe, és egy ideig nem is állt rendelkezésre elegendő kísérleti vagy számítástechnikai eszköz ahhoz, hogy igazolni lehessen. Az utóbbi években azonban a rendszerelvű szemlélet, a szintetikus biológia és a mesterséges élet kutatása új megvilágításba helyezte Gánti munkáját.

Újra előtérben Gánti munkássága

Egy 2023-as tanulmány a Nature Chemistry szakfolyóiratban újra felhívta a figyelmet Gánti Tibor kemotonelméletére. A kutatásban a Műegyetem egykori diákja, Szathmáry Eörs is részt vett, aki már korábban is hangoztatta, hogy Gánti előrelátása legalább olyan fontos, mint a DNS felfedezése. Azóta egyre több tudományos publikáció és kutatócsoport is foglalkozik elméletének továbbgondolásával, különösen a mesterséges élet és a szintetikus biológia területén.

Az elgondolás gyakorlati jelentőségét támasztja alá, hogy már a NASA és más űrkutató szervezetek is foglalkoznak a kemoton-hoz hasonló modellekkel, amikor azt vizsgálják, vajon mik lehetnek az élet legáltalánosabb ismérvei az univerzumban.

Gánti Tibor 2009-ben hunyt el, de elmélete ma is élő és vitatott témája a tudományos diskurzusnak. A rendszerszintű életelméletek egyik úttörője volt, aki messze megelőzte korát. Munkája a tudomány mai eszközeivel végre igazolható, és új lendületet adhat annak a törekvésnek, hogy megértsük: mi az élet, és hogyan jöhetett létre.

Ez is érdekelhet:

• Felcserélődtek a Nap pólusai, a tudósok most közelről fogják figyelni, mi történik ezután
• A medveállatkák a Föld legkisebb élőlényei közé tartoznak, mégis gyakorlatilag halhatatlanok
• Elveszett kontinenst fedeztek fel, amely jelentősen befolyásolta az evolúciót