A magyar történelem legrégibb térképe: Tabula Hungariae
A Tabula Hungariae az első ismert nyomtatott térkép, amely kizárólag a Magyar Királyság területét ábrázolja. A 16. század elején készült mű nemcsak részletgazdagságával emelkedik ki korának térképei közül, hanem azért is különleges, mert megörökíti az ország török hódítás előtti állapotát.
A Lázár-térkép története
A magyar térképészet kezdetei az 1500-as évek elejére nyúlnak vissza. Ebből a korszakból származik a Tabula Hungariae, amelyet 1528-ban nyomtattak ki Ingolstadtban, és amely a legrégebbi ismert, kizárólag a Magyar Királyságot ábrázoló nyomtatott térkép.
A készítőjéről nem sokat tudunk, de a történészek és a térképen található írások alapján egy Lázár nevű udvari titkár készíthette, aki Bakócz Tamás esztergomi érsek mellett dolgozott, majd halála után a térképet II. Lajos király udvarában fejezte be. Feltehetőleg a szerző nem volt hivatásos térképész, munkája mégis rendkívüli alapossággal és részletességgel készült el.
Mit ábrázol?
A Tabula Hungarie a 16. század eleji Magyar Királyságot ábrázolja, a Duna-Tisza közével, a Felvidékkel, Erdéllyel és a Délvidékkel együtt. A térképen mintegy 1400 helységnév szerepel, köztük számos olyan település, amely mára eltűnt, vagy más néven ismert. A korabeli megyehatárok, folyók, hegyvidékek és városok jól kivehetők, és az ábrázolás meglepően részletes ahhoz képest, hogy nem álltak még rendelkezésre korszerű földmérési eszközök.
Bár az ábrázolás nem rendelkezik egységes méretaránnyal, az elhelyezkedések és az összefüggések könynen felismerhetők. A Duna kiemelt szerepet kapott: meghatározó tengelyként húzódik végig a térképen, a folyó vonala mentén pedig sorakoznak a korabeli városok és stratégiai pontok. Mindez arra utal, hogy a vízi közlekedés, kereskedelem és hadászati szempontok is hangsúlyosak voltak a térkép készítésekor.
A teljes Tabula Hungariae –
Kép forrása: Wikimedia Commons
A tájolás is eltér a ma megszokottól: kelet felül, nyugat alul helyezkedik el. A művön található latin és német nyelvű országleírások közül az utóbbi figyelmezteti is a felhasználót:
„Ha pedig ezt a térképet helyesen fekteted a négy égtáj felé, látni fogod, melyik város fekszik a másikhoz képest inkább napkeletre vagy napnyugatra, hasonlóképpen délre vagy északra.”
Csodával határos módon fennmaradt
A Tabula Hungariae nyomtatott példányainak sorsa évszázadokon át ismeretlen volt, az eredeti térképet pedig sokáig elveszettnek hitték. Végül Apponyi Sándor gróf bukkant rá 1882-ben egy bécsi antikváriumban. Felismerve különleges értékét, megvásárolta és 1924-ben az Országos Széchényi Könyvtárnak adományozta, ahol azóta is az Apponyi-gyűjtemény részeként őrzik.
2007-ben az UNESCO is elismerte különleges értékét: felvették a Világ emlékezete programba, vagyis a világ legfontosabb dokumentumörökségei közé, olyan neves magyar tételek mellett, mint a Corvina könyvtár kötetei, Bartók népzenei gyűjteményei vagy Táncsics Mihály börtöniratai.
A Tabula Hungariae így olyan kiemelkedő magyar kulturális értékek sorába került, mint Mátyás király híres Corvina könyvtárának fennmaradt kötetei, Bartók Béla népzenei gyűjtései, vagy Táncsics Mihály börtöniratai, amelyek mind fontos részei a magyar történelem írásos emlékezetének.
Egy elfeledett világ pillanatképe
A Lázár-térkép nem sokkal a mohácsi vész előtti években készült, egy olyan korszakban, amikor a Magyar Királyság még egységes volt, de a török hódítás veszélye már érezhető közelségbe került. A rajz déli részén jelölve vannak a megszállt területek, ami arra utal, hogy a mű nemcsak földrajzi leírásként, hanem a védekezés szempontjából is hasznos eszközként szolgálhatott.
Törökökkel való hadakozás ábrázolása a térképen – feltehetőleg az 1526-os mohácsi csatára utalva.
Történeti szempontból a Tabula Hungariae egyedülálló forrásként őrizte meg a középkori Magyarország térszerkezetét, településhálózatát és politikai viszonyait. Fennmaradása, felismerése és megőrzése nemcsak a tudomány, hanem a nemzeti örökség szempontjából is kiemelkedő jelentőségű.
A térkép egyetlen példánya az Országos Széchényi Könyvtárban található.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Kiderült, miért indít közvetlen járatokat Budapestre és Prágába az American Airlines – videó
15+1 egyetemi kifejezés, amit mindenképp ismerned kell
Hallottál már ozmotikus erőműről? Japánban már termeli az energiát
Októbertől évekig zárva lesz Budapest egyik leglátogatottabb gyógyfürdője
Újra kitört az Etna: narancssárga lávafolyam hömpölyög a lejtőin – VIDEÓK, KÉPEK
Jézus próféciája valóra válhatott a most előkerült, 2000 éves lelet alapján
