Valóban tele van ukrán vendégmunkásokkal Magyarország?

A magyar kormány ukrán vendégmunkásokról szóló kommunikációja és a valóság között jelentős eltérés fedezhető fel, különösen ami az ukrajnai munkavállalók Magyarországra érkezését illeti.

Miközben a kormány azzal riogat, hogy Ukrajna EU-csatlakozása tömeges ukrán munkavállalókat vonzana Magyarországra, akik „elveszik a magyarok munkáját”, az adatok ennek pont az ellenkezőjét mutatják, ugyanis az ukrajna ivendégmunkások egyre nagyobb része inkább a nyugat-európai országok munkaerőpiacait választja.

2016-ban a kormány több törvénymódosítással lehetővé tette, hogy a magyar munkaerőhiány enyhítésére ukrán állampolgárok nagyobb számban érkezzenek munkavállalóként, írja az mfor.hu. A program keretében mintegy 5 ezer ukrán kapott munkavállalási engedélyt, és később is nőtt az érkezők száma, 2019-ben már jelentős növekedést regisztráltak.

Később viszont a kormány más országokra, főként ázsiai állampolgárokra fókuszált, sőt a vendégmunkások bevándorlási szabályait is szigorította, például 2025-től az évi kiadható engedélyek számát 35 ezerre korlátozták, és csak néhány kiválasztott országból érkező munkavállalóknak tették lehetővé a munkavállalást Magyarországon.

Európai országokban vendégmunkásként dolgozó, a koronavírus-járvány miatt hazautazó ukrán állampolgárok várakoznak az erre kijelölt területen a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhely előtt 2020. március 30-án. MTI/Balázs Attila

Emellett a menekültstátusz és az átmeneti védelem miatt az ukrán állampolgárok az Európai Unió területén szabadon dolgozhatnak – 2022 márciusa óta él az átmeneti védelem, mely 2027 márciusáig érvényes, és a kormányzati riogatás ellenére az ukránok ebből a lehetőségből főként Nyugat- és Közép-Európa vonzóbb munkaerőpiacát veszik igénybe.

Magyarországon a 2024-es adatok szerint is jelenleg a legtöbb vendégmunkás ukrajnai, de számuk évről évre csökken, míg például a Fülöp-szigeteki munkások száma folyamatosan nő. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái szerint a kiadott ukrán munkavállalási engedélyek száma 2022-ről 2023-ra mintegy 15 ezerrel csökkent, miközben az összes kiadott engedély száma emelkedett, főként ázsiai munkavállalók javára.

Nemzetközi összehasonlításban is jól látható a tendencia: 2025 májusáig Németországban több mint 1,15 millió ukrajnai részesült átmeneti védelemben és dolgozik ott, Lengyelországban pedig több mint 800 ezer ukrán vállal munkát, ami sokkal magasabb szám, mint a Magyarországon tartózkodók száma, ami nagyjából 40 ezer fő.

A Friedrich-Ebert-Stiftung 2024-es tanulmánya is megerősíti, hogy a magyar munkaerőpiac nem tudja megtartani az ukrajnai vendégmunkásokat, akik nagyrészt továbbállnak Németországba, Lengyelországba vagy más nyugati országokba. Csak azok maradnak Magyarországon, akik erősebben beágyazódtak vagy nem rendelkeznek a másodlagos mozgáshoz szükséges anyagi háttérrel.

A magyar kormány által hangsúlyozott „tömeges ukrán vendégmunkás” fenyegetés nem támasztható alá a valós adatokat tekintve. Ugyan az ukrajnai munkavállalók töltik be jelenleg a legnagyobb arányt Magyarországon, de számuk évről évre csökken, miközben a munkaerőpiaci igények más régiókból érkező munkavállalók irányába tolódnak el, derül ki a Lakmusz elemzéséből.

A nyugati uniós országok munkaerőpiacai vonzóbbak számukra, ott kínálnak nagyobb biztonságot, jövőképet és bérezést. Magyarország pedig a kormányzati kommunikációval ellentétben nem válik tömeges ukrajnai munkaerő fogadóhelyévé, hanem inkább tranzitországként funkcionál az ukrajnai vendégmunkások számára.

Érdemes elolvasni:

• „Magyarok, takarodjatok!” – Felgyújtottak egy görögkatolikus templomot Kárpátalján
• Magyar önkéntes katona vesztette életét Ukrajnában
• Hivatalos: Oroszország a bűnös a Malaysia Airlines MH17-es járatának lelövéséért

Címlapképünk illusztráciü. Kiemelt kép: depositphotos.com