Az Országgyűlés nemrég döntött arról, hogy felhatalmazza az önkormányzatokat, döntsenek arról kikkel szeretnének együtt élni, szeretnék-e az újabb beköltözőket vagy gátat szabnának a lakosság felduzzadásának. Elsőként az országban Mezőkeresztes alkalmazza az új jogszabályi kitételeket, mégpedig úgy, hogy bármely adásvételi szerződésben az önkormányzat beléphet a vevő helyére és azonos feltételekkel vásárolhatja meg az ingatlant. Ám az elővásárlási jog “kárvallottja” a helyi rossz nyelvek és sajtóbeszámolók szerint egy jól körülhatárolható népcsoport lesz.

Politikai öngyilkosság az adás-vétel korlátozása?

Kétségtelenül számos település van például Budapest agglomerációjában vagy a Balaton környékén, ahol elképesztően nagy gondokat okoz a sok beköltöző függetlenül attól, hogy ők állandó lakosok, magyarok esetleg külföldiek, vagy szálláson lakó vendégmunkások. E települések küzdenek az infrastruktúra hiányával, a kevés bölcsihellyel, az ovik szűkösségével, vagy éppen az ivóvízhiánnyal. Logikusnak tűnhetett tehát, hogy az egyes önkormányzatok dönthessék el azt milyen feltételeket kell teljesíteniük az új beköltözőknek.

A jogszabály elfogadása előtt több polgármester is jelezte, településén nem kívánja alkalmazni az új szabályokat, mert fél a lakosság felháborodásától. Többen is kifejtették, hogy a legtöbb magyar család egyetlen vagyona az ingatlan, így aki annak értékét csökkenti (az adás-vétel korlátozásának árcsökkentő hatása egyértelmű) politikai öngyilkosságot követ el.

• Ismét brutálisan nőttek az albérletárak Magyarországon, az egyetemisták miatt újabb élénkülést várnak

Tihany, Belső-tó, Balaton. Forrás: depositphotos.com

Elővásárlási jogot kapott az önkormányzat

Bár Balaton környéki kistelepülések jelezték, hogy ők élni kívánnának néhány jogszabály adta korlátozó lehetőséggel, elsőként mégis a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Mezőkeresztesen lépett a képviselő-testület. Az új szabályozás szerint minden ingatlan adás-vételi szerződést be kell nyújtani az önkormányzatnak és a Képviselő-testület pénzügyi és gazdasági bizottsága dönthet arról, hogy a vevő megvásárolhatja-e az ingatlant vagy helyébe azonos feltételekkel belép az önkormányzat.

A G7 cikke szerint Mezőkeresztes nem küzd túlnépesedéssel, a település lakosságszáma erőteljesen csökken, mint ahogyan az ingatlan adás-vételek száma is, ami évente 3-15 között mozgott 2015 óta. Az ingatlanárak alacsonyak hiába van közel a fürdőiről híres Mezőkövesd vagy az M3-as autópálya.

• Budapest kincseit árulják: titokban kerülhetnek magánkézbe a belvárosi állami paloták

A mezőkeresztesi városháza. Forrás: FB/Mezőkeresztes Önkormányzata

A romák miatt van szükség az új rendeletre?

A település más problémával küzd: a betelepülő romákkal. A polgármester, Majoros János már 2016-ban nyílt levelet tett közzé, hogy senki se adja el ingatlanát nyomott áron roma családoknak. Ennek ellenére, a Népszava cikke szerint érkeztek a településre roma családok, sokszor tízen-tizenöten is laktak egy kis vályogházban.

A helyiek szerint az önkormányzat elővásárlási jogának bevezetése rendben van, bár a lap által megszólaltatott romák elégedetlenségüknek adtak hangot. Néhányan azt is hozzátették, hogy a polgármester annak idején azt is előírta, hogy ha roma adja el a lakását, akkor újat már csak másik településen vehet.

A polgármester szerint erről szó sincs. Szerinte jól működik a településen az a rendszer, miszerint az Önkormányzat megvásárol évente akár 3 romos, piacon nehezen értékesíthető lakást is, felújítja, majd helyi fiataloknak adja el. Az üzleten nem keresnek, de legalább helyben tartják a munkaképes korú lakosságot. Az eddigiekhez képest viszont fontos különbség, hogy immár minden egyes lakást megvásárolhat az Önkormányzat, nemcsak azokat, amelyeket önként felajánlott a tulajdonosuk (mert olyan állapotban voltak).

A kormány többször hangsúlyozta, hogy egyrészt nem kötelező alkalmazni a törvény adta jogosítványokat, másfelől egyetlen népcsoportot sem diszkriminálhatnak.

Olvass tovább nálunk ingatlan témában.

Miről nevezetes Mezőkeresztes a történelemben?

1596 októberében Mezőkeresztes mellett vívták a 15 éves háború legnagyobb csatáját, amelyben mintegy 200.000 oszmán és keresztény katona ütközött meg. A csata jól indult, az első napon a keresztény seregek (köztük Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem katonái) megfutamították az oszmánokat, maga a szultán, III. Mehmed is elmenekült, ám éjjel fosztogatni kezdtek, majd a magukat újjászervező oszmánoktól másnap vereséget szenvedtek.