Az Országgyűlés nemrég döntött arról, hogy felhatalmazza az önkormányzatokat, döntsenek arról kikkel szeretnének együtt élni, szeretnék-e az újabb beköltözőket vagy gátat szabnának a lakosság felduzzadásának. Elsőként az országban Mezőkeresztes alkalmazza az új jogszabályi kitételeket, mégpedig úgy, hogy bármely adásvételi szerződésben az önkormányzat beléphet a vevő helyére és azonos feltételekkel vásárolhatja meg az ingatlant. Ám az elővásárlási jog “kárvallottja” a helyi rossz nyelvek és sajtóbeszámolók szerint egy jól körülhatárolható népcsoport lesz.
Politikai öngyilkosság az adás-vétel korlátozása?
Kétségtelenül számos település van például Budapest agglomerációjában vagy a Balaton környékén, ahol elképesztően nagy gondokat okoz a sok beköltöző függetlenül attól, hogy ők állandó lakosok, magyarok esetleg külföldiek, vagy szálláson lakó vendégmunkások. E települések küzdenek az infrastruktúra hiányával, a kevés bölcsihellyel, az ovik szűkösségével, vagy éppen az ivóvízhiánnyal. Logikusnak tűnhetett tehát, hogy az egyes önkormányzatok dönthessék el azt milyen feltételeket kell teljesíteniük az új beköltözőknek.
A jogszabály elfogadása előtt több polgármester is jelezte, településén nem kívánja alkalmazni az új szabályokat, mert fél a lakosság felháborodásától. Többen is kifejtették, hogy a legtöbb magyar család egyetlen vagyona az ingatlan, így aki annak értékét csökkenti (az adás-vétel korlátozásának árcsökkentő hatása egyértelmű) politikai öngyilkosságot követ el.
- Ismét brutálisan nőttek az albérletárak Magyarországon, az egyetemisták miatt újabb élénkülést várnak
Elővásárlási jogot kapott az önkormányzat
Bár Balaton környéki kistelepülések jelezték, hogy ők élni kívánnának néhány jogszabály adta korlátozó lehetőséggel, elsőként mégis a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Mezőkeresztesen lépett a képviselő-testület. Az új szabályozás szerint minden ingatlan adás-vételi szerződést be kell nyújtani az önkormányzatnak és a Képviselő-testület pénzügyi és gazdasági bizottsága dönthet arról, hogy a vevő megvásárolhatja-e az ingatlant vagy helyébe azonos feltételekkel belép az önkormányzat.
A G7 cikke szerint Mezőkeresztes nem küzd túlnépesedéssel, a település lakosságszáma erőteljesen csökken, mint ahogyan az ingatlan adás-vételek száma is, ami évente 3-15 között mozgott 2015 óta. Az ingatlanárak alacsonyak hiába van közel a fürdőiről híres Mezőkövesd vagy az M3-as autópálya.
- Budapest kincseit árulják: titokban kerülhetnek magánkézbe a belvárosi állami paloták
A mezőkeresztesi városháza. Forrás: FB/Mezőkeresztes Önkormányzata
A romák miatt van szükség az új rendeletre?
A település más problémával küzd: a betelepülő romákkal. A polgármester, Majoros János már 2016-ban nyílt levelet tett közzé, hogy senki se adja el ingatlanát nyomott áron roma családoknak. Ennek ellenére, a Népszava cikke szerint érkeztek a településre roma családok, sokszor tízen-tizenöten is laktak egy kis vályogházban.
A helyiek szerint az önkormányzat elővásárlási jogának bevezetése rendben van, bár a lap által megszólaltatott romák elégedetlenségüknek adtak hangot. Néhányan azt is hozzátették, hogy a polgármester annak idején azt is előírta, hogy ha roma adja el a lakását, akkor újat már csak másik településen vehet.
A polgármester szerint erről szó sincs. Szerinte jól működik a településen az a rendszer, miszerint az Önkormányzat megvásárol évente akár 3 romos, piacon nehezen értékesíthető lakást is, felújítja, majd helyi fiataloknak adja el. Az üzleten nem keresnek, de legalább helyben tartják a munkaképes korú lakosságot. Az eddigiekhez képest viszont fontos különbség, hogy immár minden egyes lakást megvásárolhat az Önkormányzat, nemcsak azokat, amelyeket önként felajánlott a tulajdonosuk (mert olyan állapotban voltak).
A kormány többször hangsúlyozta, hogy egyrészt nem kötelező alkalmazni a törvény adta jogosítványokat, másfelől egyetlen népcsoportot sem diszkriminálhatnak.
Olvass tovább nálunk ingatlan témában.
Miről nevezetes Mezőkeresztes a történelemben?
1596 októberében Mezőkeresztes mellett vívták a 15 éves háború legnagyobb csatáját, amelyben mintegy 200.000 oszmán és keresztény katona ütközött meg. A csata jól indult, az első napon a keresztény seregek (köztük Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem katonái) megfutamították az oszmánokat, maga a szultán, III. Mehmed is elmenekült, ám éjjel fosztogatni kezdtek, majd a magukat újjászervező oszmánoktól másnap vereséget szenvedtek.
