Bár egyre több Budapestre (és Magyarországra) látogató turista választja a magánszállásokat (azaz közkeletű nevén az Airbnb-t), a kormány 2026-ig betiltotta új magánszálláshelyek létrehozását, Terézváros pedig jövő évtől betiltotta az egész intézményt. Utóbbi kapcsán viszont a kormányhivatal megtámadta a képviselő-testület döntését, így a bíróság dönthet majd a szigorú terézvárosi Airbnb-korlátozásról. Ha viszont sikeres lesz a hoteles lobbi a magánszálláshely-kiadók ellenében, nagy kapacitás tűnhet el a piacokról, ami különösen a fővárosan vezethet súlyos problémákhoz.
Sok turista választja Budapesten az Airbnb-t, azaz a magánszállásokat
A g7.hu gazdasági hírportál szerint 2024-ben az összes magyarországi 44,8 millió vendégéjszakából 14,4 milliót nem szállodákban, hanem magán- és egyéb szálláshelyeken töltöttek a turisták. Az ágazat igencsak jövedelmező, nem csoda, hogy Budapesten az elmúlt években leginkább a magánszálláshelyek (a legnépszerűbb platform után kapott közkeletű nevükön Airbnb-k) kapacitása növekedett.
A kormány a lakhatási válságra és az elszálló albérletárakra hivatkozva 2026-ig betiltotta új magánszálláshelyek létrehozását, igaz, akik tavaly év végéig kérelmezték, még megkapták az engedélyt. Kivéve a VI. kerületben. Terézvárosban ugyanis egy 2024 szeptemberi helyi népszavazás után betiltották az Airbnb-t, technikailag 0 napban maximalizálva a kiadásra fordítható napok számát. Ezt a kormányhivatal megtámadta, így bíróság dönthet majd a szigorú rendelet fenntartásáról vagy megsemmisítéséről. Új engedélyt azonban már jó ideje nem kaphatnak a lakástulajdonosok a kerületben.
- Íme az első magyar település, ahol korlátozták az ingatlan adás-vételt: őket nem akarják beengedni a rossz nyelvek szerint
Terézváros polgármestere kitart
Soproni Tamás, a kerület momentumos polgármestere elmondása szerint magabiztosan áll a bírósági szakasz elé. Szerinte az Országgyűlés adta számukra a felhatalmazást, ők pedig éltek vele, a Kúria vagy az Alkotmánybíróság pedig nem tehet majd mást, mint elfogadja érvelésüket. Szemben velük a Magyar Apartmankiadók Egyesülete áll (és a kormányhivatal), akik szerint probléma csak az illegális Airbnb-kkel van. Ők át is adtak egy több mint 700 tételből álló listát a polgármesternek, ám Soproniék csak mintegy 40-et ellenőriztek kapacitáshiány miatt. Az Egyesület szerint a befizetett hatalmas adóból rendezni lehetne minden, turisták által okozott problémát, ám erre nincs szándék a kerületvezetés részéről, inkább választja az Önkormányzat a turizmusból élő sok ezer család ellehetetlenítését.
Soproniék döntése persze olyan szempontból érthető, hogy szavazóik nagy része nem rendelkezik Airbnb-vel a kerületben, viszont elégedetlenek azzal, hogy a belvárosi részek lassan teljesen kiürülnek.
- Budapest kincseit árulják: titokban kerülhetnek magánkézbe a belvárosi állami paloták
Kiemelt kép: depositphotos.com
A fővárosi tiltás mögött azonban a hírek szerint a hoteles lobbi is állhat, ám felmérések szerint a magánszállások számának csökkenése nem vezet majd ahhoz, hogy többen válasszák a hotelszobákat. Egyszerűen az fog történni, hogy egyes turisták nem fognak Budapestre jönni.
Mindeközben az Airbnb korlátozása a bérleti árakat sem fogta vissza. A héten írtunk róla, hogy a KSH kimutatása szerint ismét jelentősen nőttek a bérleti díjak és az új, 3%-os lakásvásárlási hitelprogram következtében további drágulás várható.
Magánszállások, Airbnb-k nélkül tehát bajban lenne a fővárosi turizmus, miközben ezek korlátozása eddig nem hozott látható változást az albérletárak kapcsán. Még úgy sem, hogy Terézváros például felére csökkenti azon lakások építményadóját, amelyek tulajdonosa(i) a rövid távú kiadás helyett a hosszú távú albérletbe adás mellett döntenek.
A G7 cikke arra is felhívja a figyelmet, hogy Budapesten még a belső kerületekben sem jellemző a túlturizmus jelensége, ami ellen több Mediterrán országban is fellépnek a hatóságok.
Katt a további, ingatlanokkal kapcsolatos hírekért.
