Olybá tűnik, hogy a hatalmas keleti birodalmak megalapítói ügyesen tettek arról, hogy senki, még több száz évvel haláluk után sem legyen képes felderíteni végső földi nyughelyüket. Így van ez például a magyar történeti mitológiában is nagy szerepet kapó Attilával, a hunok vezérével, vagy Dzsingisz kánnal, a mongolok nagykánjával. De a mi Árpád vezérünkkel is, aki nélkül vélhetően ma nem élnénk itt, a Kárpát-medencében.

Dzsingisz kán: egy páratlan, ám kegyetlen életút

A fent felsorolt vezérek halála közül Dzsingisz kánéról tudunk a legtöbbet. Például tudjuk, hogy hol és mikor halt meg, ami tekintve, hogy majdnem 800 esztendővel ezelőtt történt, nem kis teljesítmény. A mongolok első nagykánjának halála 1227. augusztus 18. Ekkor 65 esztendős volt. A halál helyszínét is ismerjük, mivel épp a Nyugati Hszia-dinasztia ellen hadakozott a mai Kína északnyugati területén, a mai Pringliang (Kína) városától nyugatra.

Dzsingisz kán elképesztő életutat tudhat maga mögött. A történelem tanúsága szerint annyira kivételes tehetségű államszervező és hadvezér, mint ő csak minden évszázadban néhány születik és közülük is csak keveseknek adatott meg, hogy ilyen pályát fussanak be. Bár egész életében hadakozott, halálakor a világ legnagyobb birodalma felett parancsolt, melynek keleti széle a Csendes-óceánnál, nyugati széle pedig a Kaukázusnál húzódtak. Utódai még ennél is tovább terjeszkednek, fia, Batu kán például tönkreveri majd néhány év múlva a középkori magyar állam hadseregét is egy kemény csatában a Sajó mentén.

Leigázni Kínát, a teljes Közel-Keletet és Kelet-Európát. Ez lett volna a következő cél, de ez már az utódokra maradt. Forrás: Creative commons

Számos elképzelés kering a halálával kapcsolatban

A történészek és régészek azonban máig nem tudják, hogy pontosan miben is halt meg az 1227-ben már 65. életévét is betöltő uralkodó vagy hogy hol temették el. Persze a korban egy 65 éves ember halálát különösebben nem kell firtatni, hisz elég volt egy apró baleset, egy elfertőződő seb is ahhoz, hogy véget vessen egy egész életét vonulásokkal, csatákkal eltöltő és nem különösebben egészségesen étkező hadvezérnek. Még akkor is ha a kor legnagyobb hatalmának élén állt.

Legalább is ezt állítja a The Collector anyaga, amely azonban szépen összeszedi a lehetséges halálokokat is. Ezek a következők:

• leesett a lováról (vadászat közben) és nem tudták meggyógyítani a szerzett súlyos belső sérüléseit. Ez a legelfogadottabb tézis jelenleg a cikk szerint.
• a Jüan-dinasztia (Kínát uraló mongol származású dinasztia) története c. munkában az áll, hogy nyolc napon át betegeskedett, de nem árulják el a betegség nevét. Kutatók ma tífuszra vagy búbópestisre gondolnak, ám a csontok nélkül ezt lehetetlen pontosan megmondani jelenleg. Ezt erősíti, hogy a mongol csapatokat pestis pusztította az 1227-es hadjáratban.
• egyes későbbi források szerint egy Hszia-dinasztiához tartozó hercegnő szúrta le, de ezt vélhetően csak riválisai terjesztették (perzsák, kínaiak, hogy rombolják félelmetes hírnevét), valóságalapja nincs.
• csata közben halt meg, amikor egy nyílvessző eltalálta, ám ezt is csak másodlagos források írják.

Titkos temetés

Az viszont biztos, hogy alattvalói tökéletesen betartották a titkos temetéséről szóló parancsot. Ma sem tudjuk, hogy domborul sírja. Egyes hírek szerint az egyik szent hegy, a Burhan Haldun rejti, ahova utóbb legyilkolt szolgák vájták.

Dzsingisz kán trónra lép.

Miért nem maradt fenn forrás a pontos halálokról?

Mert a korban titkolták a mongolok. Egyfelől a hadjáratot be kellett fejezni (sikerült, földdel tették egyenlővé a vonakodó Hszia-államot), másfelől meg kellett akadályozni a birodalom dezintegrációját is. Az egyébként jól szervezett, ragyogó postaszolgálatot működtető birodalomban mindenki pontosan tudta, hogy a nagykán személye volt a kovász, nélküle nehezebb lesz az államot egyben tartani. A későbbi események bizonyítják, hogy sikerült, egyébként a középkori magyar állam szerencsétlenségére, hisz Dzsingisz fia, Batu kán hozzánk is eljutott. Szerencsére, az oszmánokkal ellentétben csak kevesebb mint egy évig maradt.

Ez is érdekelhet:

• A tatárjárás és a mongolok könyörtelenségének új bizonyítékaira bukkantak Bugacon
• Dzsingisz kán unokájának levele szerint Magyarország elfoglalása után Róma következett volna

További cikkeinkért történelem témában katt.