A Bibliában leírt történet valódiságát bizonyíthatja a Sínai-félszigeten található felirat, amin a szakemberek szerint Mózes története olvasható.
Michael Bar-Ron nemrégiben tett bejelentése felkavarta az állóvizet a régészek között: a szakember úgy gondolja, hogy egy ősi barlangban megtalálta Mózes nevét, ráadásul kétszer is, írja a LADbible. Természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mekkora szenzációt jelentene, ha sikerülne bizonyítani, hogy az Ószövetség egyik legismertebb szereplője valóban létezett.
Furcsa feliratok vannak a bányában
A helyszín nem más, mint az egyiptomi Sínai-félszigeten található Serabit el-Khadim, egy ősi türkizbánya, ahol elsősorban foglyokat dolgoztattak. Ami azonban igazán különlegessé teszi ezt a helyet, az nem a türkiz, hanem a falakra vésett ősi írások: ezek az úgynevezett proto-sinaita jelek, amelyek az első ismert ábécés írásformák közé tartoznak.
Ezeket a titokzatos véseteket már hosszú ideje próbálják megfejteni a kutatók. És Bar-Ron most azt állítja, hogy óriási előrelépést ért el: legalább két helyen is sikerült kiolvasnia Mózes nevét, valamint egy utalást is talált az aranyborjúra, az egyik legismertebb, Mózeshez köthető történet „főszereplőjére”.
Mózesre utalhatnak a vésetek
Bar-Ron elmondta, hogy kutatása már nyolc éve tart, és kifejezetten eredményes. Az egyik feliraton állítása szerint szerepel a „zot m’Moshe” kifejezés is, ami héberül annyit tesz: „ez Mózestől van”. Egy másik felirat szerint pedig Mózes egy „El” (azaz a zsidó Isten) nevű istenség imádatát hirdette, és elítélte a Ba’alat nevű tehénistennő kultuszát.
Nos, ez kísértetiesen hasonlít ahhoz a bibliai elbeszéléshez, amely szerint Mózes a Sínai-hegyen járt, hogy megkapja a tízparancsolatot, miközben népe egy aranyborjút készített és azt kezdte imádni. A Biblia szerint Mózes negyven nap után tért vissza, és látva a bálványimádást, dühében elpusztította a szobrot, porrá zúzta, majd vízbe keverte, amit a bűnösöknek meg kellett inniuk.
A bibliai események valóban megtörténtek?
Ha Bar-Ron megfejtése helytálló, az nemcsak az Ószövetség egyik történetének valódiságát erősíti meg, de azt is sugallja, hogy Mózes valós történelmi figura lehetett, és az egész Biblia valós, megtörtént eseményeket rögzít.
Ugyanakkor természetesen nem mindenki osztja a lelkesedést. Dr. Thomas Schneider, a University of British Columbia Egyetem egyiptológusa például kerek-perec kijelentette, hogy az egész elmélet „teljesen megalapozatlan és félrevezető”. Szerinte az ilyen „önkényes” értelmezések komoly kárt okozhatnak a történelmi tudatban, mert ha nem biztos, hogy mit jelentenek a jelek, akkor bármit beléjük lehet látni – és ez veszélyes.
Az igazság tehát még várat magára, de az biztos, hogy ha Bar-Ronnak igaza van, az alapjaiban rengetheti meg mindazt, amit eddig a világ nem hívő keresztény része hitt a Biblia és az ókori történelem kapcsolatáról.
Ez is érdekelhet:
Kiemelt kép: depositphotos.com
