Itt vannak az első számítások arról, mennyivel nőhetnek az ingatlanárak a kormány új, Otthon Start névre hallgató kedvezményes ingatlan-vásárlási programjának a hatására: az eredmény sajnos lesújtó vásárlói oldalról. Aki nem lép időben, könnyedén elinflálhatja megtakarításait, ráadásul lehet, hogy néhány hónap múlva már a támogatás sem lesz támogatás. Elmondjuk, hogy szakértők szerint mi most a legjobb stratégia és hol várható a legnagyobb árnövekedés.

Jelentős kereslet-növekedés különösen a fővárosban és a nagyvárosokban

A kormányfő nemrég jelentette be, hogy egy teljesen új, államilag támogatott (értsd adófizetők által dotált) kedvezményes hitelprogrammal kívánja segíteni az első lakást vásárló elsősorban fiatalokat. Azóta kiderült, hogy a támogatási program kapui meglehetősen szélesek lesznek azok számára is, akik rendelkeznek maximum egy lakástulajdonnal, de azt csak 1/2, vagy kisebb részben birtokolják. Ennek következtében pedig jelentős kereslet-növekedésről számoltak be a főbb piaci szereplők.

Az MTI szerint a fővárosban és a megyei jogú városokban egyaránt a garzonlakások iránt nőtt meg az érdeklődés, közölte az ingatlan.com az elmúlt hetekben regisztrált 330 ezer telefonos érdeklődés alapján. Hozzátették, a budapesti kerületekben a 40-80 négyzetméter közötti lakások iránt is jelentősen nőtt az érdeklődés. A kereslet élénkülése egyébként szinte minden érintett lakástípus esetén 60%-ot meghaladó. A kisebb városokban már nemcsak a lakások, hanem a kertes házak népszerűsége is jelentősen megugrott. Hasonló tendenciáról számolt be a Duna House és a zenga.hu is a G7 cikke szerint.

Budapest, Deák Ferenc tér. Forrás: depositphotos.com

Az index szerint megborulni látszik a program hatására az a trend, hogy az egyetemi ponthatárok kihirdetése után jelentősen megnő a kereslet kiadó albérletekre az egyetemvárosokban. Ez különösen Budapestre igaz, ahol a boom idén elmaradt, hisz sok szülő fontolóra vette, hogy inkább vásárol mintsem albérletet fizet csemetéjének.

Az elemzők sötéten látják a magyar ingatlanpiac jövőjét

A magyar ingatlanpiacon annyira alacsony a kínálat (azaz annyira kevés új lakás épül és kerül a piacra), hogy állami ösztönző sem szükséges ahhoz, hogy emelkedjenek az ingatlanárak. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint például csak idén január és március között országosan 15, Budapesten pedig 22 százalékkal nőttek az ingatlanárak. Erre tehet rá még néhány lapáttal az Otthon Start.

A fent hivatkozott G7 elemzés szerint a korábbi években bevezetett, lakásvásárlást célzó kormányzati programok (CSOK, Babaváró, Zöld Otthon Program) bejelentése után is jelentősen növekedett az ingatlanok ára. Sándorfi Balázs, a Bankmonitor alapító-ügyvezetője szerint a bejelentéstől számított egy év alatt ez az emelkedés Budapesten 10 és 27 százalék közötti volt.

Vidéken is nőni fog az ingatlanok ára. A képen Tihany. Forrás: depositphotos.com

Sándorfi szerint a mostani program 15-20 százalékos áremelkedést hozhat egy éven belül. Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője szerint 10-20% között lehet a nominális értéknövekedés, Balogh László pedig 12-18%-ot jósol.

Balogh azt is hozzátette, hogy azokban a térségekben lehet kiemelten nagy az emelkedés, amelyekben jelenleg alacsonyan vannak az árak. Példaként Miskolcot is Kaposvárt említette. Budapest bizonyos kerületei az újépítésű lakások kapcsán már most ki vannak zárva a 1,5 milliós négyzetméterár-plafon miatt, így a fővárosban árnövekedés inkább a külső kerületekben várható a program hatására, mint ahogyan az érdeklődés is ott fog inkább élénkülni.

Szerinte a vidéki nagyvárosokban jól mehet majd a panel és az olcsóbb téglalakások is, míg az agglomerációban a családi házaknál lesz jelentősebb értéknövekedés tapasztalható az Otthon Start hatására.

Felfalhatja az állami támogatást az ingatlanok drágulása hosszabb távon

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint mivel kevés lakás épül, a kínálati sokk jelentős áremelkedéshez vezet, ami éppen a kommunikált célközönség, a fiatalok számára teheti lehetetlenné a lakásvásárlást.

Azt több elemzés is kimutatta, hogy minél hamarabb veszi fel valaki a kedvezményes hitelt, annál jobban járhat. Minél később történik ez meg, annál valószínűbb, hogy az ingatlanár-emelkedés felfalja az állami támogatást. Azaz amennyiben Otthon Start nélkül vette volna fel a most legalacsonyabb, 6,5%-os lakáshitelt és vásárolt volna lakást mai árakon, jobban járt volna.

A panelházak iránt is élénkülni fog a kereslet. Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar

A kormány sem tagadja az áremelkedést

Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, szerintük nem fognak annyira emelkedni az árak, mint amennyi támogatást kapnak a lakásvásárlók. Az elemzők és szakértők ugyanakkor állítják, erre csak akkor lenne esély, ha egy jelentős lakásépítési program tudná növekedési pályára állítani a kínálati oldalt, így ellensúlyozva a támogatás miatti, keresletben megmutatkozó növekedést.

Az adatok szerint az idei első félévben 15%-kal kevesebb lakás épült mint egy évvel korábban és már a tavalyi bázis is alacsony volt. Igaz, a G7 elemzésében azt is hozzáteszik, Budapesten megnégyszereződött az engedélyek száma az első félévben a tavalyi azonos időszakhoz képest.

Forrás: depositphotos.com

Elsősorban a lakásépítésekre kellene koncentrálni

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az Otthon Startnak elsősorban a lakásépítéseket kellene támogatnia. Zsiday Viktor szerint Magyarországon az épülő lakások alacsony száma miatt kínálati probléma van, miközben a kormány keresletet élénkít. Ennek pedig szükségszerű következménye lesz a jelentős áremelkedés. Azt is hozzátette, hogy az új, kedvezményes hitel a jómódúaknak kedvez, míg a szegényebbeket kizárja. Szerinte ehelyett nagyobb lakássűrűséget kellene engedélyezzenek, egyáltalán gyorsítaniuk kellene az engedélyezéseket, segíteniük kellene a szakemberképzést és állami bérlakásépítési programokat kellene indítaniuk.

Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke is ezzel az érveléssel értett egyet egy HVG-nek adott interjújában. Szerinte a programnak adóemelés és infláció lesz a következménye, rosszabb esetben mindkettő. Szerinte is lakásépítésre, azon belül is bérlakásépítésre volna szükség, ahol a vállalkozónak be kellene érnie az évi 6%-os általános hozammal és az önkormányzatok kaphatnának bérlőkijelölési jogot. A vállalkozók bevonására pedig azért lenne szükség, mert a költségvetésnek ennyi lakás felépítésére nincs fedezete.

Ez is érdekelhet:

• Önazonossági törvény: az első önkormányzatok, akik már élnek a beköltözési kontrollal
• Hogyan béreljünk lakást? Albérlet kisokos nem csak egyetemistáknak

Olvass tovább ingatlan témában nálunk.