Egy új tudományos vizsgálat földbe döngölheti a torinói lepel évszázados misztikumát: lehet, hogy semmi köze Jézushoz.
A világhírű kegytárgyról, melyet sokan a keresztre feszített Jézus halotti lepleként tisztelnek, most azt állítják: sosem érintette emberi lény testét, írja a Daily Star. Sőt, a rajta látható lenyomat egy szobormásolat alapján készülhetett, Krisztus után sok száz évvel, a középkorban.
Vadiúj technológia segített
A merész kijelentés nem egy laikustól származik, hanem Cicero Moraes brazil 3D-grafikus szakértőtől, aki egy forradalmian új technológiával igyekszik feltárni a Jézushoz társított lepel titkait. Kutatását az egyik legnevesebb szakmai tudományos folyóirat közölte, és máris óriási vitát kavart.
Moraes szerint az arckép sokkal inkább tűnik egy dombormű lenyomatának, mint egy valódi emberi testének. A szakember hozzátette: „Egy ilyen dombormű készülhetett fából, kőből vagy fémből, és csak a kiemelkedő felületeit színezték vagy melegítették fel, hogy lenyomatot hagyjon a vásznon.”
Jézus kereszthalálának bizonyítéka, vagy egyszerű hamisítvány?
A torinói lepel eredetiségét már az 1300-as évek óta viták övezik. Számos keresztény hívő szent ereklyének tekinti, amely szerintük Jézus halálának és feltámadásának kézzelfogható bizonyítéka. Azonban egy 1989-es szénizotópos kormeghatározó vizsgálat azt mutatta ki, hogy a lepel valószínűleg 1260 és 1390 között keletkezett – vagyis több mint ezer évvel a feltételezett keresztre feszítés után.
Ez idő tájt Európában nagy divatja volt a vallási szobrok, domborművek és más emléktárgyak készítésének. Moraes ezt a történelmi kontextust is figyelembevéve hozott létre két 3D-modellt: az egyik egy valóságos emberi testet szimbolizált, a másik egy alacsony domborművet. Ezután virtuálisan „ráterítette” a leplet mindkettőre, és az eredmények – véleménye szerint – egyértelműek voltak.
A valódi emberi testen elmosódott, puffadt és torz lett az eredmény. Ezt a jelenséget Moraes az „Agamemnón maszk-hatásnak” nevezi, utalva a híres, aránytalan aranyhalotti maszkra, amelyet Mükénében találtak. Ezzel szemben a domborműves modell tökéletesen megegyezett a lepel 1931-ben készült fotójával.
A keresztény művészet mesterműve
Moraes úgy véli, a lepel valójában egy középkori művész keze munkája lehetett: „Lehetséges, hogy a kellő tudás birtokában egy művész vagy egy szobrász képes volt ilyen alkotást létrehozni, akár festéssel, akár domborműves módszerrel” – fejtette ki. Egyúttal megjegyezte, hogy a lepel így „a keresztény művészet mesterműve” lehet.
Tegyük hozzá, hogy maga Moraes sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy megállapításai hibásak, és a lepel esetleg mégis egy emberi test lenyomata.
Biztos választ tehát továbbra sem kaptunk, de egy dolog biztos: a torinói lepel a következő évszázadokban is folyamatos vitatémát fog adni a keresztényeknek és az ateistáknak, és mindkét oldal meg lesz győződve a saját igazáról.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A Mol új szerződéssel csökkenti az orosz kitettséget az energiaszektorban
Hazai siker a digitális hirdetési piacon: magyar vállalkozás a német óriások között
Jó hír a Budapestre látogató turistáknak: a rengeteg feketén működő Airbnb szállás alacsonyan tartja az árakat
Új korszak a Sziget Fesztiválon: Teljesen megújul a fizetés
FOTÓK: Axl Rose és Anya Taylor-Joy is feltűnt a Hungaroringen – világsztárok lepték el a Magyar Nagydíjat!
Óriási állatoktól retteghetünk? Hatalmas patkányt találtak egy házban, ez a harcsa pedig lenyelhetne egy embert