A mongolok és a magyarok szegről-végről rokonok, közös őseiknek tartják a hunokat is, akkor mégis miért döntött IV. Béla az ellenállás mellett? Miért nem fogott kezet a “tatár rokonnal” és dúlták végig együtt Európát? A magyarázat viszonylag egyszerű.

30 mongol követ Magyarországra – 0 válasz

Amikor a mongolok elhatározták 1236-ban, hogy a következő hadjáratukat Európa ellen vezetik majd, szemük előtt hatalmas területek meghódítása és a birodalomba tagolása lebegett. Korábban és most sem számított különösebben semmilyen vélt vagy valós rokonság, ha arról volt szó, hogy ellenséges dinasztiákat pusztítsanak ki úgy, hogy írmagjuk se maradjon, és utána átvehessék a hatalmat az adott terület és annak népessége fölött. Így működött ez az előző évtizedekben a birodalomalapító Dzsingisz kán alatt és ezután is.

Hadjáratuk során a mozgékony, jól szervezett, fegyelmezett és jól felszerelt, valamint remek (mai szóval) tábornokok által vezetett mongol hadsereg sikert sikerre halmozott és 1240-ben az akkori Magyar Királyság határainál állt. Ám a kapcsolatfelvétel jóval korábban kezdődött. A mongolok ugyanis – szerintük – 1237-re már legalább 30 követet küldtek IV. Bélához szövetség ajánlása helyett félreérthetetlen üzenettel.

Dzsingisz kán lovasszobra Mongóliában, ahol nemzeti hősként tekintenek rá. Forrás: Cem Saner/Anadolu

Behódolás vagy halál

Nem tudjuk, hogy mi lett a követekkel. A kor viszonyai között és a háborús területeken való áthaladás miatt lehet, hogy mindannyian elvesztek és el sem jutottak hazánkba. A hódolásra felszólító levél azonban eljutott IV. Béla udvarába és abban nem sok választási lehetőséget adott Batu kán az akkor nagyhatalomnak számító Magyarország első emberének.

A Julianus barát által második útjáról magával hozott üzenetben többek között ez állt: “Tudom, hogy gazdag és hatalmas király vagy, sok katonád van, és egyedül kormányzol egy nagy országot. Ezért nehéz önként alávetned magadat; mégis jobb és üdvösebb volna neked, ha önként behódolnál nekem.” A levél későbbi részében megfenyegette Bélát, hogy nem fog tudni elmenekülni a kezei közül, ha nem hódol be és nem küldi vissza Batuhoz a befogadott menekült kunokat.

Hagyományos mongol épületek a mai főváros, Ulánbátor közelében. IV. Béla akár ezen a helyen is leélhette volna életét. Forrás: Cem Saner/Anadolu

Karakorumi zarándoklat?

IV. Béla a korban egy európai nagyhatalomnak számító ország vezetője volt, aki a következő választás előtt állt. Vagy ellenáll (és ez a kunokkal megerősített, nagy létszámú seregével sikerrel kecsegtetett), vagy elzarándokolt Eurázsia másik végébe, a mongóliai Karakorumba és ha jókedvében találja a betegeskedő Ögödej nagykánt, akkor az talán visszaengedi országába, hogy adó és katonaállítás fejében tovább kormányozhassa megbízottként. De jó eséllyel inkább ott tartja magánál.

IV. Béla 2021-ben felavatott szobra Besztercebányán. A várost Béla királyunk emelte városi rangra. Forrás: FB/Ján Nosko, Besztercebánya polgármestere.

Nem volt kérdés, hogy Béla királyunk, aki akkor már egy két és fél évszázada keresztény ország mélyen hívő, felkent, koronás fője volt mit választ. Tény, hogy keresztény uralkodótársaitól sok segítséget nem kapott (a pápa épp akkor halt meg és folyt a harc a császárral), ám eszébe sem jutott, hogy kilépjen abból a nyugati rendszerből, ahova Géza és István kormányozta a magyarságot.

Bélának sikerült, ami a legtöbbeknek nem

Minden szempontból jól döntött. Kevés uralkodó menekült meg a mongolok karmai közül egy jelentős összecsapás után, Bélának sikerült, ráadásul családjával együtt (igaz, öccse belehalt a muhi csatában szerzett sérüléseibe). A mongolok kivonulása után Bélának sikerült újjászerveznie az országot. Majd ott folytatta, ahol a mongolok előtt abbahagyta: továbbra is expanzív hatalomként lépett fel a térségben jelezve, hogy Magyarország nagyhatalmi státusza az elszenvedett vereség és pusztulás ellenére sem változott.

Than Mór, IV. Béla menekülése. Kiemelt kép: Wikimedia Commons

Vajon ezért nem tértek vissza a mongolok? Bizonyára ez sem játszott elhanyagolható szerepet, hisz már a hirtelen kivonulás egyik oka is a szokatlanul erős magyar ellenállás lehetett. Emellé társult, hogy bármely más hódítási irány (Kína, arab világ) több zsákmánnyal és eredménnyel kecsegtetett. Európának ez a fele ugyanis már akkor sem volt túl gazdag. Ráadásul a hatalmasra duzzadt birodalom már akkor belső problémákkal küszködött, többek között az öröklés miatt.

Ez is érdekelhet:

• Új elmélet: nem azért hagyhatták el hazánkat a mongol hódítók, amit a történelemkönyveink írnak
• Ha Batu kánon múlik, mi nyerünk Muhinál, ám közbelépett Dzsingisz öreg tábornoka, Szubotáj

Olvass tovább történelmi témákban.