A gízai nagy piramist egy elveszett civilizáció építette 12 ezer évvel ezelőtt?

A legújabb elmélet szerint valójában sok ezer évvel a fáraók előtt épültek az egyiptomi piramisok, így mindent újra kell gondolnunk.

Egy történész szerint a gízai nagy piramis valójában nem a fáraók korából, hanem egy több mint 12 ezer évvel ezelőtti, elveszett civilizáció idejéből származik, derül ki a Daily Star cikkéből. A kijelentés komoly felháborodást váltott ki a fősodorhoz tartozó régészek és egyiptológusok körében.

Egy ősi emlékmű továbbépítése?

Graham Hancock, aki régóta ismert alternatív történelmi elméleteiről, egy népszerű podcastban robbantotta a bombát. Az adásban kifejtette, hogy az ókori egyiptomiak valóban befejezhették a nagy piramis egyes részeit, de már egy meglévő, ősi emlékművet örököltek meg a Gízai-fennsíkon.

A szerző szerint geológiai és csillagászati bizonyítékok is alátámasztják elméletét. A nagy szfinx mély erózióját például szerinte nem a sivatagi szél, hanem „az utolsó jégkorszak végi, intenzív esőzések” okozhatták – ez viszont több ezer évvel megelőzné a hivatalosan elfogadott, Kr.e. 2.500 körüli építési időpontot.

Nem lehetett ennyi idő alatt felépíteni?

Hancock emellett kifejtette: teljes képtelenség az, hogy a piramist mindössze 23 év alatt építették fel Hufu fáraó uralkodása alatt. Véleménye szerint évszázadokra vagy akár évezredekre is szükség lehetett volna egy ilyen gigászi projekt kivitelezéséhez. Azt is megjegyzi, hogy a piramisok alatti alapkőzet olyan pontossággal készült, hogy az szerinte megfelel az Orion-öv elrendezésének. Igenám, de az egyezés 12.500 évvel ezelőtt volt a legpontosabb, és épp ezzel egy időben a szfinx pedig pontosan az Oroszlán csillagkép irányába nézett.

A szakember továbbá rámutatott arra is, hogy a nagy piramisban soha nem találtak uralkodói sírt vagy múmiát, annak ellenére, hogy a történelmi feljegyzések szerint Hufu sírhelyének kellett volna lennie. „Kincseket vártak, de nem találtak semmit” – utalt arra, hogy a piramis arab fosztogatói semmit sem találtak odabent.

Hancock elméleteit – nem meglepő módon – a tudományos közösség teljes egészében elutasítja. Az elismert egyiptológus, Dr. Zahi Hawass, aki több mint 50 éve kutatja a Gízai-fennsíkot, élesen bírálta Hancock állításait. „Minden egyes felfedezésünk a IV. dinasztiához kötődik” – húzta alá.

Pontos beszámolónk van a piramis építéséről

Dr. Hawass a bizonyítékokat is felsorolta: többek között a Kr. e.13. századból származó munkások sírjait, valamint a híres Wadi El-Jarf papiruszokat, amelyek egyértelműen dokumentálják Hufu fáraó piramisépítési projektjét. A papirusz írója többek között azt jegyezte fel: „Hufu bérelt fel engem 40 munkással együtt”.

A tudósok szerint a szfinx eróziója valójában a sivatagi szél munkájának eredménye, nem pedig ősi esőzéseké. Ráadásul abban az időszakban, amelyre Hancock hivatkozik, az emberi társadalmak még biztosan sehol sem tartottak technológiai vagy szervezeti szinten ahhoz, hogy ilyen mérnöki csodákat létrehozhassanak.

És a legfontosabb: semmiféle tárgyi emlék, feljegyzés vagy lelet nem utal arra, hogy az ókori Egyiptom előtt létezett volna egy olyan fejlett civilizáció, amely képes lett volna a nagy piramis felépítésére.

Ez is érdekelhet:

• • Hátborzongató egyiptomi felfedezés: így gyalázták meg a halottakat az ókorban
  • A fáraó átka áll a rengeteg haláleset mögött, vagy belemagyarázás az egész?