A fáraó átka áll a rengeteg haláleset mögött, vagy belemagyarázás az egész?

Mutatjuk a döbbenetes eseteket, amelyek állítólag mind a fáraókkal vannak összefüggésben. De vajon mennyi ebben az igazság?

A világ talán legismertebb régészeti legendája, a fáraó átka, ismét a figyelem középpontjába került, derül ki a Daily Star cikkéből. Ezúttal azonban az eddigiekhez képest meglepő formában, ugyanis egy friss felfedezés szerint az a mérgező penészgomba, amely feltételezések szerint az „átokért”, azaz a híres régészek haláláért felelős, valójában a rák ellenszere is lehet.

Gyilkosból megmentő?

Már korábban is felmerült, hogy az aspergillus flavus nevű gombafaj spórái lehetnek a felelősek a Tutanhamon sírját feltáró csapat több tagjának haláláért. De kutatók most azt állítják: ez a penészgomba nemcsak halálos lehet, hanem életmentő is, ugyanis képes elpusztítani bizonyos rákos sejteket.

A váratlan felfedezés kapcsán érdemes felidézni, hogy melyek is azok a sokkoló történetek, amelyeket a „fáraó átkával” szokás összekötni.

Tutanhamon bosszúja

Amikor Howard Carter brit régész 1922 novemberében feltárta a gyermekfáraó, Tutanhamon sírját, a világ lélegzetvisszafojtva figyelte a fejleményeket. A szenzációt azonban gyorsan tragikus hírek váltották fel: legalább húsz haláleset kapcsán merült fel, hogy köze lehet a felfedezéshez, tehát a sírt átok védheti. Az akció mecénása, Lord Carnarvon például pár hónappal a feltárás után hunyt el, mindössze 56 évesen. Egy radiológus, aki megröntgenezte a múmiát, szintén meghalt, ő csak 52 éves volt.

A halál völgye

A Luxor melletti Királyok Völgye több fáraó nyughelye, de állítólag halálos veszélyeket is rejt. Egy német turista 2004-ben ellopott egy relikviát a területről, amit hamarosan magas láz, bénulás, majd halál követett. A pórul járt tolvaj mostohafia később visszajuttatta a tárgyat Egyiptom berlini nagykövetségre, attól félve, hogy valóban átok kíséri.

Figyelmeztetés a túlvilágról

Számos sír falára vésve olvashatóak kifejezett fenyegetések a leendő sírrablók számára. A kormányzó Horhuf sírja szerint például: „Aki belép ebbe a sírba, azt elragadom, mint egy vadmadarat. Az istenek előtt fog felelni.” A gízai piramis építőinek sírjánál pedig arról olvashatunk, hogy a betolakodó víziló, krokodil és skorpió által fog meghalni.

A halál szobra

1971-ben Brian Emery régész és csapata egy 20 centiméteres Ozirisz-szobrot talált Szakkarában. Aznap délután Emery hirtelen lebénult, majd meghalt. A hátborzongató történet 2013-ban került be újra a hírekbe, amikor egy manchesteri múzeumban egy 4000 éves, 25 centiméter magas szobrocska egyszer csak elfordult 180 fokkal a vitrinjében – állítólag magától.

Egy titokzatos koporsófedél

A British Museum 62-es termében egy Kr. e. 950-ből származó, festett koporsófedél található, rajta egy egyiptomi papnő alakjával. A 19. században kiásott tárgyhoz több haláleset is köthető: egy újságíró például 1904-ben halt meg rejtélyes körülmények között, mindössze 36 évesen, miközben a tárgyról írt. Sőt, egyesek szerint még a Titanic vesztét is ez a tárgy okozta: állítólag a fedélzetre akarták csempészni, ezért elsüllyesztette a hajót.

De vajon van a történetek közt bármilyen összefüggés, vagy fatális véletlenek sorozata és belemagyarázás az egész?

Ez is érdekelhet:

• • A gízai nagy piramisok alatti újabb város fedezhettek fel a tudósok?
  • Ezt rejtette a furcsa, fekete egyiptomi szarkofág, amelyen még jelölés sem volt