Elmondásuk szerint az alapvető gond az, hogy a Balaton egy élő víz, változó vízszinttel és virágzó élővilággal, ám ezt az emberei tevékenység az utolsó egy, másfél évszázadban totálisan felülírta.
2050-re akár ki is száradhat a Balaton
Az atv.hu számolt be a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet figyelmeztetéséről miszerint a “magyar tenger” 2035-re már fürdésre alkalmatlan lehet, 2050-re pedig akár ki is száradhat, ha minden úgy folytatódik, ahogy eddig.
A tó meglehetősen fiatal, mintegy 5.000 évvel ezelőtt vált egyáltalán egybefüggő, nagyjából a ma is ismert módon kinéző vízfelületté, amelynek azonban egy éven belül is jelentősen változott a vízszintje. Voltak időszakok, amikor 12 méterrel volt magasabb a mainál és olyanok is, amikor a tó majdhogynem kiszáradt. Az élővilág pedig ezekhez a természetes viszonyokhoz alkalmazkodott évezredeken át.
Bár a folyószabályozások idején felvetődött az ötlet, hogy a kiszáradó Velencei-tóhoz hasonlóan a Balatont is le kellene csapolni, mert akkor még több megművelhető föld keletkezne (a népességet pedig lehetne etetni), e terveket végül elvetették, a 19. század második felétől pedig egyre több balatoni település vált a nyaralók kedvelt célpontjává.
Körbeöntöttük betonnal a Balatont
Az évtizedekkel ezelőtt még zömében nádasok által borított, változó vízjárású partszakaszok azonban mára megteltek társasházakkal, hotelekkel és strandokkal, a tavat pedig körbeöntötték betonnal, vízjárását szinte állandóvá tették, hogy az emberek nyaralását még véletlenül se zavarja meg.
Ennek következtében azonban megszűnt a természetes vízszint-ingadozás, ami nélkül elképzelhetetlen a nádasok megújulása, a hínárnövények növekedése és szabadjára engedjük az algák elszaporodását, aminek a következménye akár az ökoszisztéma összeomlása is lehet.

Tihany. Forrás: depositphotos.com
Figyelmeztető jelek már régóta bőven vannak, emlékezzünk csak a 2014-es tömeges halpusztulásra vagy pedig a 2019-es algavirágzásra, ami eutrofizációra és a tápanyagok káros feldúsulására utal a tóban (amit emberi tevékenység és szennyezés egyaránt okozhat).
Azonnal cselekedni kellene
Miközben a tó vízszintját mi szabályozzuk, annak utánpótlását egyre nehezebb megoldani, hisz a nagy hőségben hatalmas mennyiségű víz párolog el, míg a nagy esőzések idején leengedik a “felesleges vizet”, hogy az ne zavarja a tó körül épült szinte egybefüggő települések part menti területeit.
Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa szerint ha minden így folytatódik, akkor már tíz éven belül fürdésre alkalmatlanná válhat a Balaton vize, 2050-ben pedig akár teljesen ki is száradhat. A kutató hozzátette, hogy ez nem egy negatív forgatókönyv, hanem egy teljesen reális jövőkép, aminek a megakadályozása érdekében azonnal cselekedni kellene.
Újra kell gondolni a vízgazdálkodást, például a Rábából való vízpótlás lehetőségét.
Olvass tovább nálunk:
- Elstartolt a háromnapos magyar MotoGP „szuperhétvége” a Balatonnál: programajánló
- Invázió: Nem lehet megmaradni a Balatonnál, szájba, fülbe, orrba másznak a szúnyogok – VIDEÓK
További cikkeinkért Balaton témában pedig kattints.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Miért maradtak magukra a magyarok Mohácsnál?
MotoGP: VIDEÓN a 18 éves magyar motoros hatalmas esése, át is hajtottak rajta
Kik voltak a magyar marslakók? Budapesten nyílt róluk kiállítás
Egyre több a veszélyes állat: szúnyogoktól és kígyóktól retteghetünk hazánkban is
Jövő héttől expresszvillamos jár Budapesten!
Vasárnaptól sokkal olcsóbban utazhatunk kedvenc tengerpartunkra