Drónok mindenhol: vérfagyasztó jelentés a csernobili atomerőműből

A Nemzetközi Atomenergiaügynökség (NAÜ) vezetője arra figyelmeztetett, hogy rengeteg drón repked a csernobili atomerőmű környékén, ezekre folyamatos a légelhárító tűz, ami katasztrófához vezethet rövid időn belül.

Folyamatos légiriadók és drónok a biztonsági zónában is

Az ENSZ égisze alatt működő NAÜ csütörtök reggeli jelentésében például arról ír, hogy több robbanást is hallottak a csernobili atomerőmű környékén és számos drónt vettek észre a lezárt zóna 5 kilométeres körzetében is.

Ennek megfelelően a NAÜ megnövekedett biztonsági kockázatokról írt az atomerőműnél a folytatódó katonai cselekmények következtében.

Az elmúlt héten a Csernobilban, Hmelnyickijben, Rivnében és Dél-Ukrajnában szolgálatot teljesítő szakértők minden nap hallották a légiriadót. A zaporizsjai atomerőműnél konkrét katonai cselekmények zaját is hallották az ott dolgozó NAÜ-s szakemberek.

Rengeteg drón a csernobili atomerőműnél is

“Csütörtök reggel a csernobili NAÜ-csapat több robbanás zajára kelt. Később arról tájékoztatták őket, hogy több drónt is felismert a légvédelem a lezárt zóna fölött, nagyjából 5 kilométerre az erőműtől. Ráadásul a hangok, amiket hallottak egyértelműen légvédelmi tűzre utaltak.

“Az én véleményem változatlan. Nagyon aggódom drónaktivitás növekedése miatt az [ukrajnai] atomerőművek környékén”, tette világossá álláspontját a NAÜ főigazgatója, Rafael Mariano Grossi. Majd megismételte korábbi felszólítását a katonai cselekmények beszüntetésére egy nukleáris baleset elkerülése érdekében.

A NAÜ közleménye további problémákat is felsorol az ukrajnai atomerőművek kapcsán. Az egyik a megfelelő mennyiségű hűtővíz hiánya Zaporizsjében. Hozzátette, hogy ezeknél az erőmüveknél egy esetleges visszaesés a reaktorok hűtésében rendkívül súlyos problémákat okozhat.

Mi a helyzet most Csernobilban?

A csernobili atomerőmű-balesetet 1986. április 26-án egy biztonsági teszt során bekövetkezett súlyos reaktorhiba okozta a 4-es blokkban. A baleset fő okai a reaktor rossz tervezése (pozitív üregtényező, biztonsági konténment hiánya), a kezelők emberi hibái (rossz szabályzórúd-kezelés, biztonsági rendszerek kiiktatása), valamint a biztonsági teszt rosszul előkészített és végrehajtott módja volt. Ezek az okok gőzrobbanáshoz, majd pedig gázrobbanáshoz vezettek, amelyek a radioaktív anyagok szétszóródását eredményezték, hisz kinyitották a reaktorzónát, amiben most is mintegy 200t hasadóanyag van.

A 4-es blokkot 2010 és 2016 között egy új, modern acélszerkezetű szarkofággal fedték be, aminek elvileg legalább 100 év az élettartama. A 2 milliárd euróba került, nemzetközi összefogással létestül szerkezet immár hermetikusan zárja el a környezetétől a sérült reaktort. Az új épület dupla falú íves acél szerkezet, ami 110 méter magas, 250 méter fesztávú és 165 méter hosszú.

Forrás: depositphotos.com

Az oroszok már megrongálták

Idén februárban azonban egy orosz dróntámadás megrongálta, lyukakat ütött a szarkofágon, aminek a következtében az már nem nyújt teljes védelmet, sőt, ha az eredeti szovjet szarkofág alatt összedől, akkor radioaktív anyagok juthatnak ki a légkörbe, akár más országokat is veszélyeztetve. Ezért sürgős nemzetközi együttműködés kellene a helyreállítás érdekében, nemhogy további drónok röptetése, ami bármikor további balesetekhez vezethet.

Az erőmű egyébként csak 2000-ben állt le véglegesen áramtermelés szempontjából.