Folyamatosan csökken Magyarország népessége: Aggasztó, mennyien leszünk 45 év múlva

Már több mint négy évtizede halljuk a figyelmeztetést, mely szerint fogy a népességünk, és a hazai demográfiai adatok is alátámasztják ezt.

1983-ban még több mint 10,7 millióan éltek Magyarországon, míg a legutóbbi, 2023-as népszámlálás már csak 9,59 millió főt rögzített. A tendencia tehát egyértelmű, és a jövőbeli előrejelzések sem túl derűlátók.

A KSH becslései szerint 2070-re mindössze 7,2 millióan maradunk az ország határain belül. Az Our World in Data valamivel optimistább: szerintük 8 millió fölött lesz a magyarok száma a világban, de ez így is jóval kevesebb, mint a néhány évtizeddel korábbi állapot. A népességfogyás okai összetettek.

Miért csökken Magyarország mellett Európa népessége is?

A fejlettebb társadalmakban ma már sokkal inkább az egyéni életút és a személyes vágyak dominálnak, szemben a korábbi közösségi és családi értékekkel. Kevesebben vállalnak nagycsaládot, a modern fogamzásgátlási lehetőségeknek köszönhetően pedig sokan tudatosan döntenek a gyermekvállalás időzítéséről – vagy épp annak elhalasztásáról.

Miközben a fejlettebb régiókban a csökkenés a jellemző, a világ más térségeiben éppen ellenkező folyamat zajlik. Az ENSZ és a nemzetközi kutatások szerint 2070-re a Föld népessége meghaladhatja a 10 milliárdot. A jelenlegi 8,16 milliárdról 10,19 milliárdra emelkedhet a lakosság, a csúcsot pedig várhatóan 2086 körül érjük el 10,29 milliárd fővel. Ezt követően lassú csökkenés kezdődhet, de nem minden kontinensen.

Afrika például a következő évtizedekben a demográfiai robbanás központja lesz. A mostani 1,52 milliárdos lakosság 2070-re több mint duplájára, 3,15 milliárdra nőhet, és a századfordulóra a világ újszülöttjeinek fele ezen a kontinensen láthatja meg a napvilágot. Észak-Amerika lakossága szintén növekedés elé néz, bár jóval mérsékeltebb ütemben.

Hogyan fog ez hatni a világra?

A népesség alakulásának előnyei és kockázatai egyaránt vannak. Globális szinten a csökkenés mérsékelheti a környezetterhelést és a klímaváltozás hatásait, valamint javíthatja az élelmiszerbiztonságot. Ugyanakkor a fejlett országokban, köztük Magyarországon, komoly társadalmi és gazdasági problémát jelenthet az elöregedő társadalom: a nyugdíjrendszer, az egészségügy és a munkaerőpiac egyaránt nagy nyomás alá kerülhet.

A szakértők szerint a demográfiai egyensúlytalanságok kezelésében kulcsszerepe lehet a nők helyzetének javításában, különösen a fejlődő régiókban. A lányok oktatáshoz való hozzáférésének bővítése és a nemek közötti egyenlőség erősítése hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy a népességnövekedés ne váljon kezelhetetlen problémává.

A jövő tehát kettős képet mutat: miközben Magyarországon és más fejlett országokban egyre kevesebben leszünk, a világ szegényebb térségeiben példátlan népességrobbanás zajlik majd le. A kérdés már csak az, hogyan tudjuk ehhez a változáshoz társadalmi, gazdasági és környezeti szinten alkalmazkodni.

Érdemes elolvasni:

• Balatonfüred neve valójában nem is a fürdőzéssel kapcsolatos
• Áramsokk Magyarországon: közel 400 település marad áram és gáz nélkül a következő hetekben!
• Kiderült, melyek Európa leggyerekbarátabb városai, Budapest ezt nem teszi ki az ablakba