A szárazság miatt teljesen átalakulhat Magyarország a 21. század végére?
A szárazság egyre nagyobb kihívás elé állítja Magyarországot: ha nem sikerül gyorsan mérsékelni az üvegházhatású gázok kibocsátását, a század végére a sztyepp uralhatja az ország területének jelentős részét, miközben a bükkösök végleg eltűnhetnek.
Terjedő szárazság
Ahogyan azt az Infostart is írja, Magyarország éghajlata az elmúlt években látványosan változik, és a szárazság egyre gyakrabban mutatja meg a súlyos következményeit. 2025-ben március kivételével minden hónap kevesebb csapadékot hozott az átlagosnál, a Duna–Tisza köze, a Balatontól keletre eső területek és Békés megye különösen nagy aszállyal küzdenek. A növényzet sem tudja tartani a lépést: a gyakran visszatérő csapadékhiány nemcsak a terméshozamokat csökkenti, hanem hosszú távon az egész ökoszisztéma szerkezetét is átalakíthatja. Az ELTE meteorológiai tanszékének kutatói ezért vizsgálják, hogyan reagálhatnak az erdők és más növénytársulások a fokozódó vízhiányra.
Modellek a jövő erdeiről
A szakemberek az úgynevezett erdészeti szárazsági mutatót elemezték, amely a nyári hónapok átlaghőmérséklete és csapadékmennyisége alapján jelzi, hogy mely növényfajok tudnak fennmaradni egy adott területen. Három forgatókönyvet dolgoztak ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának jövőbeli alakulása szerint. A legoptimistább változat radikális, azonnali kibocsátás-csökkentéssel számol, amely esetben a század végére is nagyjából a maihoz hasonló növényzet maradhat fenn. Ezzel szemben, ha csak 2040–2050 körül kezdődne meg a mérséklés, a sztyepp – vagyis a szárazságot jobban tűrő erdősztyepp – már az Alföld jelentős részét elfoglalhatná.
A bükkösök eltűnésének veszélye
A legaggasztóbb előrejelzés azonban az, amely nem számol semmiféle kibocsátás-csökkentéssel. Ebben az esetben a század végére az ország több mint 40 százalékán a sztyepp válna uralkodóvá, miközben a nedvesebb és hűvösebb klímát kedvelő bükkösök teljesen eltűnnének. Ezek az erdők ma főként az Északi-középhegységben és a Dunántúl nyugati részén találhatók meg, ökológiai és gazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőséggel. Eltűnésük nem csupán a biodiverzitás csökkenését, hanem az erdőgazdálkodás és a turizmus jelentős átalakulását is magával hozná.
Miénk a döntés
A kutatók hangsúlyozzák: a forgatókönyvek közötti különbség nem a véletlenen múlik, hanem azon, hogy milyen gyorsan és milyen mértékben sikerül visszafogni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ha mielőbb cselekszünk, a hazai erdőknek esélyük van megőrizni jelenlegi arculatukat, és mérsékelhető a szárazság térnyerése. Ha azonban késlekedünk, a sztyepp válhat Magyarország új „alapértelmezett” tájképévé a 21. század végére.
Ez is érdekelhet:
- A tűrhetetlen szárazságban az ország legszárazságtűrőbb fűféléi is tömegesen pusztulnak
- Miért van ennyi csótány Budapesten?
- Előbukkant az Ínség-szikla a Duna mélyéről, és nem sok jót sejtet
Kiemelt kép forrása: depositphotos.com
