Csökkenhet a kivándorlás, nőhet a hazatérés: lakhatási fordulat Magyarországon?
Az elmúlt években a kivándorlás sok magyar fiatal számára jelentett lehetőséget, ám egyre többen döntenek a hazatérés mellett. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzése szerint ebben szerepet játszhatnak olyan tényezők, mint a család, a lakhatási lehetőségek és a kiszámíthatóbb anyagi háttér. Az elemzés kiemeli az Otthon Start Programot is, amely bizonyos fiatalok számára könnyebbé teheti a visszatérést.
Hazatérés és statisztikai trendek
Ahogyan azt az Index is írja, a 2004-es uniós csatlakozással a magyar állampolgárok számára széles körben megnyíltak a külföldi munkavállalás lehetőségei. Az elkövetkező években több százezer magyar döntött úgy, hogy hosszabb vagy rövidebb időre külföldre költözik, főként munkalehetőségek, tanulmányok vagy magasabb jövedelem reményében. Az Eurostat adatai szerint 2005 és 2024 között több mint 180 ezer fővel nőtt azok száma, akik Magyarországon születtek, de más országban élnek, így a külföldön tartózkodó magyar származásúak létszáma meghaladta az 500 ezret. Az utóbbi években azonban érzékelhető fordulat következett be: 2010 óta folyamatosan növekszik a hazatérők száma, 2024-ben pedig közel 29 ezren hozták meg ezt a döntést. Ez nemcsak az egyéni életutakat érinti, hanem a hazai munkaerőpiac és demográfia szempontjából is jelentős tényezővé válhat.
Kivándorlás a régióban
A kivándorlás mértéke országonként eltérő képet mutat. Az elemzések szerint Romániában, Horvátországban és Bulgáriában a lakosság több mint egyötöde él tartósan külföldön, ami messze meghaladja az uniós átlagot. Magyarország ezzel szemben mérsékeltebb mutatókkal rendelkezik: a lakosság mintegy 5,6 százaléka él huzamosabb ideje külföldön. Ez a régióban az alacsonyabb arányok közé tartozik, közelítve Csehország és Szlovénia értékeihez. A számok alapján tehát a kivándorlás hazánkban kevésbé tömeges, ugyanakkor nem elhanyagolható jelenség. Érdekesség, hogy az Egyesült Királyság esetében 2018-tól kezdve már többen térnek vissza Magyarországra, mint ahányan kivándorolnak oda.
A hazatérés leggyakoribb okai
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint a visszaköltözés mögött három fő tényező áll: a család, a lakhatás és a stabil anyagi lehetőségek. A kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy sokan a gyermekeiket inkább Magyarországon szeretnék felnevelni, ahol a kulturális közeg és a társadalmi kapcsolatok ismerősebbek. Emellett a lakhatás biztonsága alapvető kérdés: a saját otthon megszerzése hosszú távon stabilitást nyújt, szemben a külföldi albérletekkel, amelyek gyakran a jövedelem nagy részét felemésztik. Az elemzés szerint ebben segíthet az Otthon Start Program, amely kedvezményes hitellel támogatja a lakásvásárlást, és bizonyos feltételekkel a külföldről hazatérők számára is elérhető. A kutatás hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez nem minden esetben jelent automatikus megoldást, inkább egyike lehet a hazatérést elősegítő tényezőknek.
Lakhatási költségek és a döntés súlya
Nemzetközi adatok jól mutatják, hogy a nyugat-európai nagyvárosokban a lakhatási kiadások sokkal magasabbak. Londonban például az albérleti díjak a nettó jövedelem 70–75 százalékát is elvihetik, Münchenben pedig egy átlagos lakás ára meghaladhatja a 200 millió forintnak megfelelő összeget. Ezzel szemben Budapesten a lakhatási költségek mérsékeltebbek, és a magyar lakosság körében kiemelkedően magas a saját tulajdonú lakás aránya: tízből kilenc ember saját ingatlanban él. Ez hosszabb távon stabilabb környezetet biztosít, ami sokak számára a hazaköltözés mellett szól. A kivándorlás tehát továbbra is része a magyar társadalmi folyamatoknak, de az utóbbi években egyre erősebb a hazatérés tendenciája, amelyet részben gazdasági szempontok, részben pedig személyes kötődések alakítanak.
Ez is érdekelhet:
- Bevándorlók vagy kivándorlók vannak többen? Így változott Magyarország népmozgása 1995 óta
- Elfogyunk: döbbenetes, hányan hagyták el Magyarországot 10 év alatt
- Ezek a legjobb városok külföldre költözés esetén
Kiemelt kép forrása: depositphotos.com
