Elfelejthetjük a 13%-os béremelést: ennyivel növekedhet a minimálbér 2026-ban
Úgy tűnik, elmarad a korábban megígért 13 százalékos minimálbéremelés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben reálisan legfeljebb 10 százalékos növekedés várható 2026 januárjától. A kormány szerint ennek is örülni kell, hiszen a környező országokban alig mérhető növekedés, így szerinte a kétszámjegyű emelés már önmagában is jelentős előrelépésnek számít.
Hároméves megállapodás a háttérben
A jelenlegi béralku alapját a 2023-ban aláírt hároméves megállapodás adja, amely 2025-re 9, 2026-ra 13, 2027-re pedig 14 százalékos minimálbéremelést írt elő. A számításokat akkor 3,4 százalékos GDP-bővülésre és 3,2 százalékos inflációra alapozták, valamint 8,7 százalékos átlagkereset-növekedéssel számoltak. Azóta azonban a gazdasági környezet gyökeresen megváltozott: idénre mindössze 1 százalékos GDP-növekedés és 4,7 százalékos infláció tűnik reálisnak, írja a Telex.
Elfelejthetjük a 13%-os béremelést jövőre. Kiemelt kép: deposiphotos.com
A megállapodásban egyébként eleve rögzítették, hogy a feltételek jelentős változása esetén újratárgyalható a béralku. Ezzel most él is a kormány, amely a vállalatok túlélési esélyeire és jövedelmezőségére hivatkozik. A túlzott béremelés ugyanis, ha nem párosul termelékenységi növekedéssel, könnyen csökkenti a profitrátát, főleg a különadókkal terhelt ágazatokban.
A szakszervezetek és a munkáltatók is engednek
Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elismerte: bár a dolgozók természetesen minél nagyobb emelésnek örülnének, a realitásokkal számolni kell. Nem cél, hogy a cégek irreális terheket vállaljanak, majd bezárásra kényszerüljenek. A kormány emellett azzal is igyekszik segíteni a megállapodás elfogadását, hogy kész csökkenteni a munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adót 13-ról 12 százalékra.
Politikai és gazdasági szempontok ütközése
A béremelés kérdése a gazdaságon túl politikai jelentőséggel is bír. A kormány számára fontos a reálbérek növelése a választások előtti időszakban. Ugyanakkor a szakértők arra figyelmeztetnek: a bérek növekedésének ütemét a gazdaság teljesítőképességéhez kell igazítani. Magyarország ugyan jelentős bérfelzárkózást ért el az elmúlt évtizedben, de továbbra is csak Bulgáriát előzi meg az uniós rangsorban.
A jegybank is óvatosságra int
A Népszava beszámolója szerint Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a csütörtökön tartott Közgazdász-vándorgyűlésen rámutatott: az infláció lassulása megtorpant, a lakossági várakozások továbbra is 8 százalék körül mozognak. Ez nehezíti az árstabilitás elérését, és hosszabb távon fékezi a beruházásokat és a növekedést. A jegybankelnök szerint a magas infláció az egyik legkárosabb gazdasági jelenség, amelyet szigorú monetáris politikával kell visszaszorítani.
Varga hozzátette: az elmúlt három évben hét negyedévben zsugorodott a magyar gazdaság, ami a 2008-as válság óta nem fordult elő. Ezért szerinte illúzió azt gondolni, hogy a gyenge forint vagy a mesterségesen magas béremelés önmagában képes növekedést hozni.
Messze még a 400 ezer Ft-os minimálbér
Bár a kormány korábban 400 ezer forintos minimálbért és egymillió forintos átlagkeresetet tűzött ki hosszú távú célként, ezek elérése még távoli. Az elmúlt években ugyan a bérek nominális emelkedése jellemzően meghaladta az inflációt, így a reálbérek nőttek, de a mostani bizonytalan környezetben minden ígéretet felülír a gazdasági realitás. Így tehát, jelen állás szerint a dolgozók 2026-ban is számíthatnak kétszámjegyű emelésre, de az ígért 13 százalék helyett valószínűleg 10 százalékkal kell beérniük.
Érdemes elolvasni:
