Párbeszédre hívja Ukrajna külügyminisztere Szijjártót
Oroszország havonta akár 2700 Sahíd típusú, orosz nevén Gerany-2 drón gyártására is képes – közölte Andrij Juszov, Ukrajna katonai hírszerzésének szóvivője egy szombati interjújában.
A csapásmérő drónok mellett Oroszország jelentős mennyiségben gyárt úgynevezett csalidrónokat is, olyan pilóta nélküli repülőszerkezeteket, amelyek nem tartalmaznak robbanófejet. Ezeket az ukrán légvédelem kifárasztására használják – tette hozzá a szóvivő. Juszov azt hangoztatta, hogy “a tömeges csapások komoly kihívást jelentenek légvédelmi erőink számára. Egyúttal kihívás partnereinknek is, akiknek segíteniük kell az ukrán légtér védelmében” .
Az ukrán légierő közölte, hogy szombatra virradó éjjel 91 orosz drónt indítottak támadásra, ezek közül 68-at lelőttek vagy megbénítottak, 18 viszont elérte a célját. A jelentés szerint a 18 csapásmérő drón nyolc helyszínen talált célba, míg négy helyen a lelőtt eszközök roncsainak lezuhanását regisztrálták.
Az ukrán rendőrség arról tájékoztatott, hogy a déli Herszon megyében található Bilozerka térségében az orosz erők csapásmérő drónnal támadtak meg egy ellenőrzőpontot, három rendőr megsebesült. Az Ukrzaliznicja állami vasúttársaság közleménye szerint reggel az orosz erők a donyecki régióban, Szlovjanszknál a vasúti infrastruktúrára mértek tüzérségi támadást, ami miatt késnek a vonatok.
A Donyeck és a Herszon megyei közigazgatási hivatal szombati közlése szerint előző nap hat civil vesztette életét a két régióban orosz támadások következtében. Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz ellenőrzésű területekről egy nagyobb csoport ukrán gyermeket szállítottak vissza Ukrajnába, de számukat nem hozta nyilvánosságra.
Az ukrán vezérkar szombati összesítése szerint Oroszország ukrajnai embervesztesége meghaladta az 1 millió 87 ezret. Az ukrán erők pénteken megsemmisítettek egyéb haditechnikai eszközök mellett két orosz harckocsit, 39 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 256 drónt.
Eközben az ukrán külügyminiszter párbeszédre hívta magyar kollégáját
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a tárgyalásukat követõen tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. szeptember 30-án. MTI/Hegedüs Róbert
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter arra kérte magyar kollégáját, Szijjártó Pétert, hogy találkozzanak és tárgyaljanak a vitás kérdésekről Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban. “Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz nem jelent veszélyt Magyarországra. Épp ellenkezőleg: Magyarország nemzeti és biztonsági érdekeit szolgálja” – írta az ukrán tárcavezető az X-en, a magyar külgazdasági és külügyminiszternek címzett üzenetében. Magyarország nemzetbiztonsági stratégiájából idézve hozzátette: “Magyarországnak érdeke egy erős és egységes Európa, amely továbbra is a sikeres integráció útján halad, és vonzó integrációs kilátásokat kínál”.
Szerinte Ukrajna EU-csatlakozása nem fenyegeti a magyar gazdákat sem, akik “egyetlen napra sem zárták le az ukrán-magyar határt, sőt, idén aktívan vásárolnak ukrán kukoricát”. Érvelése szerint Ukrajna csatlakozása az EU-hoz a magyar munkaerőpiacot sem veszélyezteti, “hiszen az orosz invázió előtt a magyar kormány előszeretettel hívott ukránokat Magyarországra dolgozni a szakképzett munkaerő hiányának pótlására”.
“A legfontosabb pedig, hogy a kárpátaljai magyar közösség támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, miként azt vezetőik többször is nyilvánosan kijelentették. Érdekeik védelme a magyar alkotmányban is rögzítve van” – mutatott rá Szibiha. A miniszter azt javasolta magyar hivatali partnerének, hogy az X-en folytatott “csatározás” helyett találkozzanak, és folytassanak érdemi párbeszédet. “Biztos vagyok abban, hogy tudunk jóhiszeműen tárgyalni pragmatikus megoldásokról nemzeteink közös békéje és biztonsága érdekében, egy egységes Európában” – zárta bejegyzését Andrij Szibiha.
Érdemes elolvasni:
