Mit kell tennünk ahhoz, hogy euró legyen Magyarországon?
Bulgária 2026-ban csatlakozik az euróövezethez, ezzel pedig ismét előtérbe került nálunk a kérdés: vajon mikor vezetheti be Magyarország a közös fizetőeszközt?
Bár korábban 2015 körülre várták a bevezetést, ma már nincs hivatalos céldátum, és a kormány részéről sem látszik erős szándék. Orbán Viktor idén év elején úgy fogalmazott, hogy az euró jelenlegi formájában inkább az erős gazdaságokat segíti, a felzárkózó országok számára nem feltétlenül előnyös. Hogyan vezeti be tehát Bulgária is az EU-s fizetőeszközt?
Mik az előnyök, és miért nem lenne érdemes?
Illusztráció. Kiemelt kép: Pixabay
A szakértők ennek ellenére több pozitívumot is kiemelnek. Az euró bevezetésével megszűnne a forint árfolyamának ingadozása, ami stabilitást adna a külkereskedelemnek, az exportőröknek és az importőröknek egyaránt. A külföldre utazók és az online vásárlók számára is kedvező lenne, hiszen eltűnne a devizaváltás költsége, és nem kellene tartani a forint gyengülésétől.
A Pénzcentrum cikke szerint a hitelfelvevők számára szintén előnyt jelenthetne a tartósan alacsonyabb kamatkörnyezet, míg a megtakarítók kevesebb hozamra számíthatnának. A befektetők szemében is vonzóbbá válhatna az ország, hiszen az árfolyamkockázat megszűnésével egyszerűbb lenne a pénzügyi tervezés.
Ugyanakkor a monetáris önállóság elvesztése komoly hátrány lehet. Magyarország nem tudna önálló kamat- és árfolyampolitikát folytatni, ami nehezítené a válsághelyzetek kezelését. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a magyar gazdasági ciklus nem mindig esik egybe az eurózónáéval, így az Európai Központi Bank döntései nem feltétlenül lennének optimálisak hazánk számára.
Mit tanulhatunk a bolgároktól?
Bulgária csatlakozását hosszú előkészítés előzte meg, ugyanis már évtizedek óta rögzített árfolyamrendszer működött, és a kormány szigorú árfigyelő mechanizmusokat vezetett be, hogy megelőzze a „kerekítésből” fakadó drágulást. Bár rövid távon ott is számítani lehet némi inflációs nyomásra, a hosszabb távú hatás inkább mérsékeltnek tűnik.
Mikor jöhet el a várva várt pillanat?
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a legkorábbi reális időpont 2030–2032 lehet, bár ő személyesen minél hamarabb bevezetné a közös valutát. Bukovszki András, a CIB Bank szakértője szerint a politikai akarat a kulcs – a makrogazdasági feltételek mellett ugyanis ez dönti el, mikor kerülhet ténylegesen napirendre a csatlakozás.
Jelenleg Magyarország a maastrichti kritériumok egyikének sem felel meg maradéktalanul: a költségvetési hiány, az államadósság, az infláció és a kamatszint sem illeszkedik az elvárásokhoz. Emellett a gazdaság versenyképessége, a termelékenység és az innovációs teljesítmény is javításra szorulna, hogy az euróövezeti csatlakozás valóban biztonságos legyen.
Több előnye is van, de nem csodaszer
A szakértők többsége szerint egy kis és nyitott gazdaság, mint Magyarország, összességében többet nyerhet az euróval, mint amennyit veszít. Ugyanakkor az euró nem oldja meg automatikusan a strukturális problémákat: a gyenge innováció, a munkaerőpiaci kihívások vagy az állami kiadások hatékonysága továbbra is nemzeti feladat marad. Az euró tehát egyszerre jelenthet nagyobb gazdasági stabilitást és erősebb európai integrációt, ugyanakkor a szuverenitás részleges feladását is. A következő években eldőlhet, hogy Magyarország követi Bulgáriát és a régió több országát az eurózónába, vagy megőrzi saját pénznemét.
Olvass tovább a gazdaságról a Helló Magyaron!
