Hiába akarta kigyomlálni Kósa Lajos a „nevetséges” neveket, a frissen kihirdetett névlistán továbbra is ott van a Legolász, az Orália és a Mohamed is.
„Az utónévkincs a nemzeti identitás részét képezi. Kifejezi az adott nemzet összetartozását, hordozza annak nyelvi kultúráját és hagyományait” – olvasható a Magyar Közlönyben szerdán megjelent rendeletben.
Mostantól rendeletben a választható utónevek
A Hankó Balázs által aláírt jogszabály csütörtöktől hatályos, és immár a miniszter döntésével, rendeletben rögzíti a magyar és a 13 hazai nemzetiség hivatalos utóneveinek listáját. A 36 oldalas dokumentumban 2691 női és 2012 férfi név szerepel – köztük az Ahmed, a Musztafa és a Mohamed is. Ez utóbbi azért is kapott most nagyobb hangsúlyt, mert az oroszlányi polgármester néhány napja épp ezzel a névvel kapcsolatban tett botrányos kijelentést.
Kósa Lajos szigorítást akart
Az új szabályozást még tavasszal terjesztette be Kósa Lajos az Országgyűlésben. A fideszes képviselő élesen bírálta a nyelvészek döntéseit, és úgy vélte az új szabályozással végre ki lehetne szűrni azokat a neveket, amelyek szerinte „nevetségesek” vagy „dehonesztálók”.
„Nevetséges, hogy Magyarországon hivatalosan lehet Legolásznak vagy Oráliának nevezni egy gyermeket” – mondta a parlamenti vita során. Szerinte ezek a nevek méltatlanok, és nem illenek a magyar névkultúrába, ezért erősebb politikai kontrollra van szükség.
„Ezzel a rendszerrel legalább lesz felelőse a névlistának, jelenleg ugyanis adható magyar női név a Kandida vagy az Orália, férfinév a Késav, az Orda, a Gida vagy a Legolasz” – sorolta Kósa.
A törvénymódosítás ennek megfelelően elvette a döntést a tudományos testülettől, és a miniszter kezébe adta. Ami viszont meglepő, hogy a Kósa által fent felsorolt nevek mind a listán maradtak, így továbbra is hivatalosan anyakönyvezhetők.
A 2025-ös névjegyzékben különlegességei
A lányoknak adható nevek között ott találjuk a Mogyorót, a Pszichét, a Sakirát, a hindu istennő nevét viselő Szaraszvatit, a középkorias hangzású Teudolindát és a bibliai ízű Sosánát. Emellett bekerült például az Annarózsa, az Elora, a Serina vagy a rövid, modern hangzású Lisza és Lile is.
A fiúnevek között sem szűkölködünk fantáziadús megoldásokban: a listán szerepel a Vulkán, a lovagregényekből ismert Galahad, a mesés hangzású Dagobert és Pippin, sőt még a Gandalf és a Kürt is. Az ókori világ ihlette a Ramszesz és a Jusztinusz beemelését, míg a mitológiai színt az Arszalan vagy a trójai eposzokból ismert Briszéisz adja.
A nyelvészek helyett a miniszterek döntenek
Korábban az új keresztnevek engedélyezéséről a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont döntött. Ha valaki különleges nevet szeretett volna adni gyermekének, kérelmet nyújtott be, és a nyelvészek vizsgálták, megfelel-e a magyar helyesírásnak, nemzetközi gyakorlatnak, illetve nem sértő-e a viselőjére. A listát rendszeresen frissítették, így kerülhettek be olyan különleges nevek is, mint például a Jettike, a Sugárka vagy éppen a Legolász.
Az új törvénymódosítás miatt mostantól a szülők kizárólag a miniszteri rendeletben közzétett névlistáról választhatnak, aminek összeállításában ugyan továbbra is szakértők vesznek részt – egyházi, nemzetiségi és kulturális képviselők bevonásával –, a végső szót azonban már nem a nyelvészek, hanem a miniszter mondja ki.
Ez a változás viszont nem hozott látványos tisztogatást, a listáról ugyanis nem lehet egyszerűen kihúzni olyan neveket, amelyeket már visel valaki. A Legolászhoz hasonló különlegességek sem véletlenül kerültek be: szülői kérés nyomán kaptak engedélyt, és amint egy gyermek anyakönyvébe bekerültek, a név a hivatalos jegyzék része marad. Vagyis a Legolász és Orália egyelőre biztosan nem tűnnek el a magyar névkincsből.
Ez is érdekelhet:
- Szerinted is jó, ha nincs Mohamed az osztályban? A polgármester örül neki, a kormány szerint joggal
- Már az Országgyűlés előtt az új névtörvény – Betiltanák a Legolaszt és az Oráliát?
- Már csak mi akadályozzuk Ukrajna EU-csatlakozását? Putyin beadta a derekát
Kiemelt kép: Tracey Shaw / Pexels.com
Forrás: