Vannak helyek a Földön, ahol az iránytű használhatatlanná válik: melyek ezek?
Az iránytű évszázadokon át nélkülözhetetlen eszköze volt a tengerészeknek, felfedezőknek és utazóknak. Egyszerű működése a Föld mágneses terére épül: egy mágneses tű egy forgópont körül szabadon elfordul, és mindig észak felé mutat. Mégis, van a bolygón több olyan terület, ahol ez a módszer teljesen csődöt mond: ezeket nevezik a szakértők „sötét zónáknak” („blackout zone”).
A sarkvidékek: ahol az iránytű megbolondul
A világ mágneses modellje (World Magnetic Model) pontosan kijelöli azokat a régiókat, ahol az iránytű megbízhatatlan. A legnagyobb ilyen területek az Északi- és a Déli-sark környékén találhatók.
Vannak helyek a Földön, ahol a mágneses iránytűk megbolondulnak. Fotó: depositphotos.com
Ennek oka a Föld mágneses terének viselkedésében keresendő. A közepes földrajzi szélességeken a mágneses erővonalak sekély szögben futnak, így az iránytű tűje vízszintben marad és stabilan északra mutat. A sarkoknál azonban ezek az erővonalak szinte függőlegesen „merülnek” a Föld belseje felé. A tű ilyenkor lefelé húzódik, megakad, vagy forogni kezd: így pedig használhatatlanná válik az egyébként megbízható barátunk.
Föld alatti vasérc és mágneses anomáliák
Nemcsak a sarkvidékeken tapasztalhatók problémák. Vannak olyan területek is, ahol a talajban található ásványok zavarják meg a mágneses irányt. Klasszikus példa erre az oroszországi Kurszk régió, ahol hatalmas vasérctelepek találhatók. Már 1784-ben észrevették, hogy az iránytűk itt eltérnek a szokásos északi iránytól. Az amerikai CIA egy 1949-es jelentése szerint az ilyen jelenségeket mágneses anomáliának nevezik.
Hasonló eltérés tapasztalható a Közép-afrikai Köztársaság fővárosa, Bangui környékén, ebben az esetben azonban a tudósok máig nem találtak egyértelmű magyarázatot. Az egyik elmélet szerint egy ősi meteorit-becsapódás idézhette elő a különös mágneses teret, mivel a robbanásszerű ütközés megváltoztatta a helyi kőzetek szerkezetét és mágneses tulajdonságait.
Bangui, Közép-afrikai Köztársaság. Fotó: Wikimedia Commons/Afrika Force
Mi a helyzet az űrben?
Elméletileg az iránytű a Föld közvetlen környezetében, az úgynevezett magnetoszférán belül is működhetne. Ez a láthatatlan mágneses „buborék” a Nap felé néző oldalon mintegy 37 ezer kilométerig terjed, a másik oldalon pedig akár 370 ezer kilométerig is elnyúlik.
A gyakorlatban azonban a mágneses mező az űrben sokkal gyengébb és jóval szabálytalanabb, mint a felszínen. A napszél folyamatosan torzítja és alakítja, így egy iránytű mutatója a világűrben ide-oda remegne és megbízhatatlan adatokat adna. Ezért az űrhajósok sosem visznek magukkal iránytűt; ehelyett fejlett navigációs műszerekre hagyatkoznak.
Az iránytű a történelem során alapvető navigációs eszköz volt, de ma már tudjuk, hogy a Föld bizonyos pontjain teljesen használhatatlan. A sarkvidékek és a különleges mágneses anomáliák megmutataják, hogy bolygónk mágneses tere korántsem egyenletes.
