Világgazdasági válság küszöbén? IMF szerint az államadósság elszabadult, Magyarország is bajban lehet
Az IMF friss jelentése szerint a világ gazdasága újabb pénzügyi válság küszöbén áll: a globális államadósság soha nem látott szintekre emelkedett, miközben Magyarország is egyre nagyobb bajba sodródik a növekvő hiány és a lassuló gazdaság miatt.
IMF: A globális adósság továbbra is a világ GDP-jének 235% felett marad
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdán jelentette, hogy a magánszektor hitelállományának csökkenését ellensúlyozta az állami hitelfelvétel növekedése, így a teljes adósság tavaly alig változott, és a globális bruttó hazai termék (GDP) 235%-át tette ki.
Az IMF közleményében azt írta, hogy a magánadósság a globális GDP 143%-a alá csökkent, ami 2015 óta a legalacsonyabb szint, a háztartások adósságállományának csökkenése és a nem pénzügyi üzleti adósság minimális változása miatt.
Másrészt az államadósság az IMF adatbázisa szerint közel 93%-ra emelkedett, ami a kormányok, vállalkozások és háztartások adósságállományának összegét és összetételét tükrözi, írja az Anadolu.
Amerikai dollárban kifejezve a teljes adósság kissé, 251 billió dollárra emelkedett, az államadósság 99,2 billió dollárra nőtt, a magánadósság pedig 151,8 billió dollárra csökkent.
„Ezek a globális átlagok eltakarják a országok és jövedelmi csoportok közötti jelentős különbségeket. Míg az Egyesült Államok és Kína továbbra is meghatározó szerepet játszik a globális adósságdinamika alakulásában, áprilisi Fiscal Monitor jelentésünkből kitűnik, hogy sok országban az adósság és a hiány szintje továbbra is magas és aggasztó a történelmi átlaghoz képest, mind a fejlett, mind a feltörekvő gazdaságokban” – áll az IMF jelentésében.
Az Egyesült Államokban az államadósság a korábbi jelentés 119%-áról 121%-ra emelkedett, míg Kínában 82%-ról 88%-ra nőtt.
Az Egyesült Államok kivételével a fejlett gazdaságok államadóssága több mint 2,5 ponttal, a GDP 110%-ára csökkent. „Néhány nagy, fejlett gazdaság, például Franciaország és az Egyesült Királyság növekedését ellensúlyozta Japán és a kisebb gazdaságok, például Görögország és Portugália csökkenése” – áll a közleményben.
Kína kivételével a fejlődő gazdaságok államadóssága átlagosan 56% alá csökkent.
A közlemény szerint a kormányoknak segíteniük kell ezeknek a tendenciáknak a kezelésében azáltal, hogy prioritásként kezelik a közadósság csökkentésére irányuló, hiteles középtávú terv keretében végrehajtott fokozatos fiskális kiigazításokat, hozzátéve, hogy a gazdasági növekedést ösztönző és a bizonytalanságot csökkentő környezet megteremtése hozzájárul a közadósság enyhítéséhez és a magánszektor beruházásainak ösztönzéséhez.
IMF: Magyarország nehéz gazdasági helyzetben
Az IMF szakértői missziója június 5–17. között tárgyalt Budapesten a magyar hatóságokkal az éves, úgynevezett Article IV konzultáció keretében, majd a látogatás végén kiadott nyilatkozatukban komor képet festettek a gazdaság állapotáról. A szervezet szerint a magyar gazdaság három éve stagnál, miközben az infláció továbbra is jelentősen meghaladja a jegybank 3 százalékos célját. A piaci folyamatokat torzító kormányzati intézkedések – például az árstopok, kamat- és marzskorlátozások, valamint a különadók és támogatott hitelek – fokozzák a bizonytalanságot.
Kilátások és kockázatok
Az IMF előrejelzése szerint 2025-ben mindössze 0,7 százalékos növekedés várható, amit a fogyasztás hajt majd, a bővülés 2026-ban érheti el a 2 százalékot. Az infláció az év végén 4,5 százalék lehet, és csak 2027-re térhet vissza a célsávba. Bár a külső egyensúly javulhat az akkumulátor- és autóipari export révén, a kockázatok továbbra is jelentősek: a geopolitikai feszültségek, az energiaárak ingadozása, az EU-s források elmaradása vagy a fiskális kiigazítás halogatása mind gyengíthetik a növekedést és fokozhatják a befektetői bizalmatlanságot.
Költségvetési politika
Az IMF szerint a jelenlegi intézkedések nem elegendőek a kormány által kitűzött hiánycélok teljesítéséhez. Míg a kabinet 2025-re a GDP 4,1 százalékára, 2026-ra 3,7 százalékra csökkentené a deficitet, a szervezet számításai 4,8 illetve 4,6 százalékos hiányt valószínűsítenek. A közadósság 2030-ra 79 százalékra nőhet, szemben a 2024-es 73,5 százalékkal. A fenntarthatóság érdekében az IMF legalább 2 százalékpontos kiigazítást tart szükségesnek a következő években, miközben a költségvetési kiadásokat ésszerűsíteni, a bevételi oldalt pedig igazságosabbá és hatékonyabbá kell tenni.
Monetáris politika és infláció
A szervezet szerint a Magyar Nemzeti Banknak fenn kell tartania a szigorú monetáris politikát, mivel 2025-ben az infláció még mindig a célsáv fölött marad. Az IMF úgy véli, nincs mozgástér a kamatcsökkentésre, a fokozatos lazításra csak a következő években kerülhet sor. Az árstopok és piaci beavatkozások mielőbbi kivezetését sürgetik, mivel ezek nem hoznak tartós dezinflációt.
Pénzügyi szektor
Bár a magyar bankszektor alapvetően stabil és tőkeerős, az IMF figyelmeztet a kockázatokra: a devizahitelek arányának növekedésére, a kereskedelmi ingatlanpiac gyengeségeire és a lakásárak emelkedésére. A szervezet üdvözli a bankok kockázati puffereinek erősítését, ugyanakkor bírálja a hitelplafonok enyhítését, amelyek a stabilitás rovására ösztönözhetik a túlzott eladósodást.
Strukturális reformok
A termelékenység növelése érdekében az IMF átfogó reformokat sürget, különösen a vállalkozási környezet javítását, a bürokrácia csökkentését, a csődeljárások egyszerűsítését, valamint az innováció és a fiatal vállalkozások támogatását. Az iparpolitikai programok eddig kevéssé hoztak kézzelfogható eredményt, ezért nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a horizontális, piacbarát reformokra.
Energia és kormányzás
Az IMF kiemeli: az energiaintenzív magyar gazdaság versenyképességét rontják a magas vállalati energiaköltségek. A zöld átmenet felgyorsítása érdekében az állami támogatásokat célszerűbb lenne célzott készpénzes juttatásokkal és hatékonysági beruházásokkal kiváltani. A szervezet üdvözölte a 2023-as igazságügyi reformot, de további lépéseket vár az átláthatóság, a közbeszerzések tisztasága és az uniós forrásokhoz való hozzáférés javítása érdekében.
Összességében az IMF szerint Magyarország előtt áll a feladat, hogy fegyelmezett fiskális politikával, következetes monetáris szigorral és átfogó szerkezeti reformokkal állítsa helyre a befektetői bizalmat és alapozza meg a fenntartható növekedést. A teljes jelentés itt olvasható: IMF jelentés Magyarországról
