Az új rendelet miatt tovább drágulhatnak októbertől az élelmiszerek, a bútorok és a ruhák

Októbertől ismét emelkednek a hulladékkezelési díjak Magyarországon. Az energiaügyi miniszter friss rendelete több termékkategóriánál komoly többletterhet rótt a gyártókra, amit azok várhatóan a fogyasztókra fognak továbbhárítani.

A szemétdíj az árakban fog visszaköszönni

A változás hátterében a kormány által 2023-ban elindított új hulladékgazdálkodási rendszer áll. Akkor született meg a döntés, hogy a következő 35 évre a MOL leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. kapja meg a hazai hulladékpiac nagy részének kezelését. A koncesszióval együtt bevezették a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR) is: ennek lényege, hogy a gyártóknak előre meg kell fizetniük a termékeikből keletkező hulladék kezelésének költségeit – vagyis a csomagolás, a bútor, az elektronikai eszköz vagy a ruházat elszállítását és újrahasznosítását.

Ezt a költséget a cégek beépítik az áraikba, így a vásárlók a boltokban fizetik meg a hulladékkezelés árát. Most Lantos Csaba energiaügyi miniszter Magyar Közlönyben megjelent új rendelete további EPR díj emelést ír elő, vagyis októbertől még nagyobb teher hárul a gyártókra és rajtuk keresztül a fogyasztókra.

Ez a rendszer a gyakorlatban azt jelenti, hogy a boltok polcain megvásárolt termékek árában már benne van a hulladék elszállításának és feldolgozásának díja, és a mostani rendelet ezt a terhet növeli tovább.

Jelentős drágulás több területen

Az új rendelet nyomán októbertől több anyagtípus után magasabb kilogrammonkénti díjat kell fizetni. A friss szabályozás több kategóriában is emeli a kilónkénti EPR-díjat:

• a fa bútorok esetében a korábbi 17 forintról 51 forintra,

• a textil csomagolásnál 67 forintról 148-ra,

• az üvegcsomagolásnál 77 forintról 107-re,

• a reklámhordozó papíroknál 94 forintról 204-re nő.

Emelkedik az elektronikai hulladék, az akkumulátorok, a lámpák és a járművek után fizetendő összeg is.

Aránytalan a haszon a MOHU-nál?

A hulladékgazdálkodási rendszer kritikusai szerint természetesen a gond nem azzal van, hogy a hulladék begyűjtését finanszírozni kell, hanem azzal, hogy a MOHU a beszedett díjakból jóval nagyobb nyereséget ér el, mint amit az uniós szabályok megengednének. Egyes számítások szerint bizonyos hulladéktípusoknál 70–80 százalékos árréssel dolgozik a cég, miközben az EU legfeljebb 9 százalékos „ésszerű profitot” tart indokoltnak.

A Szabad Európa másik példaként a papír csomagolóanyagot említi: a kilogrammonkénti 173 forintos EPR-díjból a MOHU az alvállalkozóknak mindössze 80–90 forintot fizet a begyűjtésért és válogatásért. A különbözet döntő része a vállalatnál marad. A 24.hu-nak nyilatkozó partnerek szerint ráadásul rosszabb feltételeket kínálnak nekik, visszatartják a díjaikat, és így próbálják rákényszeríteni őket a kedvezőtlenebb szerződések aláírására.

• Az IMF szerint az államadósság elszabadult, Magyarország is bajban lehet

További változások a MOHU rendszerében

• Lomtalanítás: felülvizsgálják a jelenlegi szabályokat, így a jövőben másként szervezhetik a háztartásoktól elszállított nagydarabos hulladék gyűjtését.

• Hulladékudvarok: módosulnak az építési-bontási hulladék leadásának feltételei, és változnak a beszállítható mennyiségi korlátok is.

• Zöldhulladék: a gyűjtőzsákokra új előírásokat vezetnek be, amelyek a leadás és elszállítás szabályait pontosítják.

• Meghatalmazás: egyértelműbb lesz, hogyan lehet más nevében hulladékot leadni a hulladékudvarokban.

Emellett az egyik legnagyobb újdonság a mobil hulladékudvarok bevezetése, amelyek főként a kisebb településeken élőknek jelentenek könnyebbséget. Ezekben helyben és meghatározott időpontokban lehet majd leadni a nagyobb vagy speciális hulladékokat.

Bár a MOHU tavaly mintegy 220 milliárd forint bevételt ért el az EPR-díjakból, a társaság mégis veszteségesen zárta az évet. A 24.hu  beszámolója szerint a cég 2024-ben közel 50 milliárdos mínuszt halmozott fel, ami hozzájárult a vezetőváltáshoz is: Pethő Zsolt vezérigazgató távozott, helyét pedig új irányítás vette át. A vállalatnál azóta több szerződést is újratárgyalnak az alvállalkozókkal, miközben a díjemelések miatt az idei bevétel a várakozások szerint jóval meghaladhatja a tavalyit.

Kiemelt kép: Facebook / Energiaügyi Minisztérium