Kirobbant a vita az Adriai kőolajvezeték körül. A MOL műszaki hibákra hivatkozik, a horvát Janaf mindent tagad, Szijjártó Péter pedig New Yorkból élesen bírálta a horvátokat: szerinte Horvátország háborús felárat szed, és kihasználja Magyarország kiszolgáltatott helyzetét.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok hónapok óta sürgeti a tagállamokat, hogy teljesen álljanak le az orosz kőolaj- és gázimporttal. Az átállás egyik lehetséges alternatívája az Adriai kőolajvezeték lenne, azonban a magyar kormány szerint a vezeték jelenlegi állapotában nem képes biztosítani Magyarország és Szlovákia teljes ellátását.
Szijjártó az Adriai-kőolajvezetékről
A MOL jelentése szerint a szeptemberi tesztek során több műszaki hiba is bizonyította, hogy a horvát rendszer nem képes tartósan ellátni Magyarországot és Szlovákiát, a horvát Janaf azonban élesen cáfolta ezt. A kérdés New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán is előkerült, ahol Szijjártó Pétert arról kérdezték, hogyan reagál az ellentmondásos helyzetre.
A külügyminiszter válaszában az eddigi narratívához tartotta magát, miszerint az Adriai vezeték hosszú távon nem képes a szükséges mennyiség szállítására, és Magyarország számára veszélyes, felelőtlen lépés lenne erre alapozni az átállást.
„Ha csak Horvátországon keresztül tudunk kőolajat behozni, azon a vezetéken egyszerűen nem lehet annyit szállítani, amennyi elegendő Magyarország és Szlovákia zavartalan ellátásához” – válaszolta Szijjártó.
További akadályként említette azt is, hogy a horvát energiainfrastruktúra fejlettségi színvonala jóval alacsonyabb, mint a Magyarországé, ezért egyszerűen nem lehet Horvátországra alapozni hazánk energiabiztonságát.
Szijjártó a műszaki aggályokon túl nyílt bizalmatlanságát is kifejezte a horvát féllel szemben. Úgy fogalmazott, hogy Horvátország az elmúlt években nem viselkedett korrekt partnerként, most pedig a háborús helyzetet kihasználva nyerészkedik Magyarországon.
„A horvátok tehát kihasználják a helyzetet, hogy háború van, és kihasználják azt, hogy Magyarországnak szüksége van adott esetben az Adria vezetéken érkező kőolajra, és háborús felárat szednek rajtunk (…) És mi nem vagyunk hajlandók a horvátok profitéhségének kitenni a rezsicsökkentés eredményeit.”
A miniszter szerint Horvátország a háború kitörése óta folyamatosan emeli a tranzitdíjakat, amelyek már az európai szint ötszörösére rúgnak. Úgy vélte, ez egyértelmű jele annak, hogy Horvátország a válsághelyzetet kihasználva nyerészkedik Magyarországon.
Vita a MOL és a horvát Janaf között az Adria-vezeték kapacitásáról
Szeptemberben három próbaüzemet tartottak az Adriai kőolajvezetéken, hogy kiderüljön, képes-e hosszú távon ellátni Magyarországot és Szlovákiát. A MOL szerint a tesztek során több műszaki hiba – áramkimaradás, nyomáscsökkenés – is előfordult, amelyek bizonyították, hogy a vezeték nem bírja a tartós, nagy mennyiségű szállítást.
A horvát Janaf ezzel szemben sikeresnek nevezte a próbákat, és közölte: a rendszer akár 12–15 millió tonna olaj továbbítására is alkalmas évente. Közleményében visszautasította a MOL vádjait a vezeték kapacitástesztjeivel kapcsolatban, és kijelentette:
„Felkészültünk arra, hogy akár műszaki, szervezési vagy bármilyen más szempontból is képesek vagyunk fedezni a MOL-csoport magyarországi és szlovákiai finomítóinak teljes éves kőolajszükségletét.”
A Janaf szerint a harmadik teszten tapasztalt teljesítménycsökkenés sem műszaki hiba miatt történt, hanem azért, mert a MOL maga kérte a szállítás mérséklését. A társaság emlékeztetett arra is, hogy szeptemberben a Sisak termináltól a magyar határig tartó szakaszon zajlottak a kapacitáspróbák, és közleményükben leszögezték: „A Janaf különösen visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint a vállalat nem lenne képes kielégíteni a MOL két közép-európai finomítójának éves igényeit’.”
Fokozódik a nemzetközi nyomás Magyarországon
Az elmúlt hónapokban az Európai Unió és az Egyesült Államok egyre erőteljesebb nyomást gyakorolt a tagállamokra az orosz energiahordozóktól való függőség megszüntetése érdekében. Az EU hivatalosan a szankciós politika részeként sürgeti az orosz olaj és gáz fokozatos kivezetését, Washingtonból pedig rendre érkeztek keményebb hangú figyelmeztetések.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Donald Trump amerikai elnök többször is felszólította a NATO-szövetségeseket, hogy haladéktalanul állítsák le az orosz olaj vásárlását. Trump szerint a NATO-tagoknak egységesen kell fellépniük Oroszországgal szemben, ennek kulcsa pedig az, hogy elzárják Moszkvát a globális energiapiacoktól. ‘Nincs több kifogás’ – üzente korábban az európai szövetségeseknek.
Az ENSZ-közgyűlés keddi ülésén, majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott New York-i találkozóján az amerikai elnök ismét hangoztatta korábbi követelését, hogy Európa vessen véget az orosz olaj és gáz „megbocsáthatatlan” vásárlásának. Külön Magyarországot is említette, amikor azt mondta:
„Orbán Viktor a barátom. Nem beszéltem még vele az orosz olaj behozataláról, de van egy olyan érzésem, hogy ha megtenném, leállna vele – és azt hiszem, ezt meg is fogom tenni.”
A nemzetközi nyomás tehát egyre erősebb az orosz energiahordozók kivezetése ügyében, Szijjártó Péter azonban határozottan kijelentette, hogy a kormány nem tartja biztonságosnak az átállást az Adriai vezetékre. A következő hónapokban így kulcskérdés lesz, talál-e Magyarország olyan alternatívát, amely egyszerre felel meg a szövetségesi elvárásoknak és a hazai energiaellátás biztonságának.
FRISSÍTÉS: A horvát kormány elutasítja, hogy nyerészkedne a Magyarországra szállított kőolajon
Andrej Plenkovic horvát kormányfő és Ante Susnjar gazdasági miniszter is visszautasította pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentését, hogy Horvátország kihasználja a válságos helyzetet és háborús felárat szed a Magyarországra szállított kőolaj után, valamint hogy nem tud elegendő kőolajat szállítani Magyarország és Szlovákia zavartalan ellátásához.
Susnjar újságíróknak elmondta: Horvátország és a Janaf horvát olajvezeték-üzemeltető vállalat garantálja, hogy képesek minden szükséges kőolajmennyiséget leszállítani. “Szijjártó kolléga kijelentéseinek nincs alapjuk, nem felelnek meg a valóságnak, meghívom őt, hogy jöjjön el. Én leszek a házigazdája, hogy együtt tesztelhessük, mekkora mennyiséget tud a Janaf Magyarországra és Szlovákiába szállítani” – fogalmazott a tárcavezető. A szállítási díjakról szólva hozzátette: a mennyiség növekedésével az árak is csökkennek.
Ennek értelmében, amikor a Janaf nagyobb mennyiséget szállít majd, az árak is alacsonyabbak lesznek – mutatott rá, hozzátéve, hogy jelenleg mintegy kétmillió tonna kőolajat juttatnak el feldolgozásra a százhalombattai finomítóba, amelyhez a pozsonyi finomító is tartozik. Elmondása szerint a két üzem éves összkapacitása körülbelül 13 millió tonna. “Mi garantáljuk, hogy 15 millió tonna kőolajat tudunk Magyarország és Szlovákia irányába szállítani” – jelentette ki. Egyben megállapította, hogy az orosz kőolajból “kizárólag a magyaroknak van haszna, kihasználva az Ukrajna elleni orosz agressziót, olcsóbban jutnak nyersolajhoz, majd azt feldolgozva hatalmas nyereségre tesznek szert.”
Andrej Plenkovic horvát kormányfő szintén újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Horvátország saját kapacitásait tekintve regionális energiaközpont. “A mi feladatunk – a brutális orosz agresszió után – az, hogy hozzájáruljunk az EU, a saját és a többi tagállam energiabiztonságához” – húzta alá. Rámutatott: jelenleg széleskörű nemzetközi nyomás nehezedik az oroszországi kőolajtermékek vásárlásának leállítására, Magyarország és Szlovákia pedig bizonyos kivételeket kért ez alól.
“Világossá vált, hogy van egy teljesen biztonságos, alternatív útvonaluk. Arra utalni, hogy Horvátország háborús hasznot húz ebből, rendkívüli arcátlanság, és a nemzetközi hallgatóság félrevezetése” – jegyezte meg. “Először is, nyerészkedőnek azt nevezhetjük, aki jelenleg olcsóbb orosz kőolajat és gázt kap. Ez nem Horvátország, amely 2022 óta egyáltalán nem használ ilyet. Akkor én azt mondhatom, hogy Magyarország az, amely abban a helyzetben van, hogy olcsóbb energiaforrásokkal rendelkezik. A nyerészkedő Magyarország, nem pedig Horvátország” – szögezte le Plenkovic. “Felháborodással utasítom vissza azokat a hamis állításokat, miszerint Horvátország háborús hasznot húz. Épp ellenkezőleg, Horvátország jó és becsületes szomszéd. Mi vagyunk a jófiúk” – zárta szavait.
Forrás:
Ganéládák ezek a horvátok bezzeg annak idején a dél szláv háboruban mikor felfegyvereztűk őket hogy ellentudjanak álni a szerbeknek az tetszet nekik. Ha Magyarország nem ad nekik fegyvert még mindig ott vanak náluk a szerbek. Való igaz hogy a történelem nem ismeri a hála fogalmát.