Mi lesz a magyar gazdasággal? Szakértő: ugyanaz történik, mint négy éve, megszorítások jöhetnek
Nagyon úgy néz ki, hogy a magyar gazdaságpolitika ismét a négy évvel ezelőtti forgatókönyvet követi, amely kemény megszorításokhoz vezet majd – összegezte helyzetértékelő cikkében a G7 elemzője, a GKI Gazdaságkutató Zrt. korábbi vezetője egy szeptemberi szakmai konferencián elhangzott kormányzati nyilatkozatok és adatok alapján.
Változás a kormányzati kommunikációban
Szeptemberben izgalmas fordulat volt, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály, az MNB elnöke nyíltan úgy fogalmaztak, hogy szembe kell néznünk a magyar gazdaság valós helyzetével. Ez szokatlan megszólalásnak számít a kormányzat részéről, amely korábban inkább a tények kozmetikázására törekedett.
Azonban Nagy Márton elkerülte az olyan témák mélyebb elemzését, mint az infláció, a költségvetési hiány vagy a monetáris politika, mondván, hogy már korábban adott interjúkat ezekkel kapcsolatban, míg az újabb nyilatkozataiban a vártnál rosszabb adatokat közölt. A GDP-növekedési várakozások 1 százalékról akár 0,7 százalékra csökkenhetnek, az államháztartási hiány pedig 4,5 százalék is lehet, ami jelentősen túllépi a törvényben vállalt 3,7 százalékos keretet.
Választási ígéretek vagy reálpolitika?
Nagy Márton előadásában a következő négy gazdaságpolitikai pillért nevezte meg: otthonteremtés, adócsökkentés, országépítési terv és ipar-, valamint munkahelyvédelmi akcióterv. Ezek azonban inkább választási ígéreteknek tűnnek, semmint átgondolt gazdaságpolitikai stratégiának, főként azért, mert javarészt költségvetési forrásokra támaszkodnak vagy azok szűkítésével járnak, így növelik az államadósságot és a költségvetési egyensúly romlását.
A G7 szerint az országépítési terv főként kommunikációs célnak tűnik, mivel a következő években nem várható jelentős költés az infrastrukturális fejlesztésekre, bár tíz év alatt több tízezer milliárd forint értékű beruházást ígérnek.
Az MNB szerepe és a monetáris politika
Varga Mihály egy kritikusan őszinte értékelést adott a növekedés és beruházások állapotáról. Kiemelte, hogy az elmúlt három évben a GDP több alkalommal is csökkent, és a beruházások gyengesége súlyosan fékezi a fejlődést. Az MNB stabilitásorientált szemlélete sikeresnek bizonyult a pénzpiaci nyugalom megteremtésében, főként a nemzetközi piaci folyamatok támogatásával.
A jegybanknak azonban nehezíti a helyzetét a magas hazai infláció és a kormány esetleges költekezése, amely támogatja az infláció fennmaradását. Bár Varga Mihály szavakban támogatja az MNB szigorú monetáris politikáját és az erős forintot, a valóságban a kormány költekezési tervei és adócsökkentései nehezítik a hatékony inflációellenes intézkedések érvényesülését.
Növekedési potenciál és későbbi megszorítások
A cikk hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai irányvonal – amely laza költségvetési politikát és megszorításokat nem kizáró monetáris politikát jelent – nem segít éveken át a növekedés és az infláció kordában tartásában. Ez a kettős politika végül jellemzően szigorú megszorításokat eredményez a későbbiekben, amelyeket a piaci versenyt és a növekedést is károsítják.
A megszorítások egy része piaci szempontból további torzulásokat okozhat, például egyedi adók formájában, amelyek visszavetik a versenyképességet és tovább gátolják a magyar gazdaság élénkülését. Ez az ellentmondás pedig a kormányzati gazdaságpolitika egyik fő problémája.
A piacgazdaság korlátai Magyarországon
A cikk végkövetkeztetése szerint a piacgazdaság működésének korlátozása az elmúlt másfél évtizedben az Orbán-kormány alatt egyre jelentősebb akadálya lett a sikernek, ezért nem meglepő, hogy ma is azok a kérdések és problémák foglalkoztatják a hazai közgazdászokat, amelyek az 1968-as, az „új gazdasági mechanizmus” idején is napirenden voltak: a piac és a verseny erősítésének fontossága.
