Szudán: a háború önkényesen fosztja meg a civileket szabadságuktól
„Forradalmi álláspontjai” és egy új Szudán felépítésébe vetett hite miatt került a szudáni Gezira állambeli Vad Medan városának börtöneibe – bármiféle „jogi eljárás” nélkül, romló egészségi állapota ellenére.
A 70 éves történész és médiaszakember, Khalid Bahíri hónapokat tölt a szudáni hadsereg fogságában. Családja szerint őrizetbe vétele „önkényes és rosszhiszemű, jogalap nélküli”.
A család július 30-án kiadott közleménye szerint Bahíri „súlyos pszichológiai kínzásnak” van kitéve, egészségi állapota pedig az embertelen fogvatartási körülmények miatt romlik. A hozzátartozók azt is állítják, hogy az elmúlt két hónapban a Gezira állami biztonsági hatóságok zsarolták őket: Bahíri szabadon bocsátását ahhoz kötötték, hogy mondjon le „forradalmi álláspontjairól”, és csatlakozzon az általuk „a haza építésének menetelése”-ként emlegetett programhoz.
Közlésük szerint „Khalidot módszeres megfélemlítés éri: más foglyokat hoznak a cellájába, és a szeme láttára bántalmazzák őket, hogy terrorizálják.” Ez a gyakorlat – állítják – világosan mutatja, hogy az őrizetnek nincs jogi alapja, és valójában Bahíri polgári szerepvállalásáért akarnak bosszút állni.
Bahíri közismert békés civil aktivizmusáról: kulcsszerepet játszott a Vad Medan-i segélyezési kezdeményezésekben a harcok idején. 2025. január 14-én a szudáni hírszerzés emberei otthonából vitték el ismeretlen helyre, bírói végzés vagy vádemelés nélkül – ez ügyvédek szerint nyilvánvalóan sérti az alkotmányos jogokat és a nemzetközi jogot.
Az Emergency Lawyers (Sürgősségi Ügyvédek) csoport közölte: Bahírit éppen békés civil tevékenysége miatt vették célba; aktív volt a segélyprogramok szervezésében, ivóvizet és egészségügyi ellátást biztosított civileknek, és mindezt a közösségi médiában is dokumentálta. A szervezet korábban jelezte: a férfi azonnali letartóztatása óta önkényes fogva tartásban van, ügyvédtől és családi kapcsolattartástól elzárva. Három hónap után először a Managil városában tűnt fel, láthatóan kimerülten, romló egészségi állapotban.
Folyamatos letartóztatások
A Szudáni Emberi Jogi Megfigyelőközpont 2025. szeptember 29-én közzétett egy megrázó felvételt, amelyen félmeztelen foglyok láthatók, amint katonák kényszerítik őket, hogy a földön kússzanak. A megfigyelő szerint az „emberi méltóság megalázása” – például a ruháktól való megfosztás vagy megalázó testhelyzetek kikényszerítése – az emberi jogok legsúlyosabb megsértései közé tartozik, mivel az önkényes szabadságelvonást szándékos bántalmazással párosítja.
Közben a Sürgősségi Ügyvédek azzal vádolták a hadsereghez köthető, kartúmi „biztonsági sejtet”, hogy „súlyos és rendszerszintű” jogsértéseket követ el civilek ellen: önkényes letartóztatásokat, kínzást és kivégzéseket.
A csoport 2025. augusztus 18-i közleménye szerint több száz letartóztatottat és több tucat eltűntet dokumentáltak, akiknek sorsa mindmáig ismeretlen. A foglyokat a fővárosban működő biztonsági irodákban tartják, ahol kínzásnak és bántalmazásnak vetik alá őket, majd egyeseket nagyobb börtönökbe – például Dzsabal Szarkab – szállítanak, vagy koholt vádak alapján, a tisztességes eljárás minimumát nélkülöző perekben ítélik el.
Egyeseket leromlott fizikai és mentális állapotban engedtek szabadon, mások holttestét később találták meg – feltehetően kivégzés vagy kínzás következtében. A szervezet a bírósági hatóságokat is felelőssé tette, amiért halál- és életfogytiglani ítéleteket hoznak koholt vádakra támaszkodva; ez szerintük a bírói és a biztonsági apparátus „veszélyes összefonódása a megtorlás törvényesítésére”.
A közlemény a biztonsági sejtet, a hadsereget és az igazságszolgáltatást „teljes felelősséggel” tartja tartozónak a bűncselekményekért, azonnali szabadon bocsátást, az eltűntek sorsának tisztázását, valamint az áldozatok családjainak védelmét követeli. Hangsúlyozták az önkényes letartóztatások és az „egzisztenciális likvidálások” leállításának szükségességét, és a nemzetközi elszámoltathatósági mechanizmusok aktiválását – beleértve az ügy Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé utalását – a büntetlenség megszüntetésére.
Kivégzések jogi keret nélkül
Számos jogvédő szervezet – köztük a Human Rights Watch és a Szudáni Emberi Jogi Megfigyelőközpont – dokumentálta, hogy a civilek elleni jogsértések Szudánban a jogi eljáráson kívüli, helyszíni kivégzésekig terjednek.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa „megdöbbenésének” adott hangot a jelentések miatt, amelyek szerint 2025. március 26-án, miután a szudáni fegyveres erők visszafoglalták Kartúmot, széles körben követtek el civilek elleni törvénytelen kivégzéseket. Közlése szerint több kerületben történt „gyorsított” kivégzés pusztán a gyanú alapján, hogy az érintettek együttműködhettek a Gyorsreagálású Támogató Erőkkel (RSF). Felszólította a hadsereg vezetőit, hogy haladéktalanul vessék véget az „önkényes életfosztásnak”.
A főbiztos hangsúlyozta: az ilyen kivégzések súlyosan sértik a nemzetközi emberi jogi és humanitárius jogot, és nemcsak a közvetlen elkövetőket, hanem a felelős vezetőket is felelősségre kell vonni a nemzetközi büntetőjog szerint.
Felvételek tanúsága szerint fegyveresek – részben egyenruhában, részben civilben – nyilvános helyeken, hidegvérrel hajtottak végre kivégzéseket civilek ellen. „Egyes videókban az elkövetők kijelentették, hogy az RSF támogatóit büntetik.” Példaként említették, hogy állítólag legalább 20 civilt – köztük egy nőt – öltek meg a főváros déli övében, Dzsuba al-Hizám térségében, a hadsereg és hozzá köthető milíciák.
A főbiztos irodája aggasztó gyűlöletkeltő retorikát és erőszakra uszítást is dokumentált az interneten: listákat tettek közzé olyan személyekről, akiket az RSF-fel való együttműködéssel vádolnak. „Úgy tűnik, Darfúr és Kordofán etnikai közösségei aránytalanul válnak célponttá” – áll a közleményben.
Feljelentés a Nemzetközi Büntetőbíróságon
A Szudáni Alapító Koalíció („Ta’ssís”) és a Port Szudán-i hadsereg közötti háború kezdete óta utóbbi harcosai háborús bűncselekményeket követtek el a civilek ellen, köztük válogatás nélküli légicsapásokat – állítják a jogvédők.
Válaszul a Szudáni Jogok Szövetsége 2025. szeptember 25-én bejelentette, hogy keresetet nyújtott be a Nemzetközi Büntetőbírósághoz négy, Port Szudánban hatalmon lévő magas rangú vezető – köztük Abdel Fattah al-Burhán – ellen, a háború során civilek ellen elkövetett súlyos jogsértések miatt.
A beadvány egyebek mellett a hadsereg által állítólagosan bevetett vegyi fegyverek ügyét is érinti. A szövetség közölte: nemzetközi ügyvédek csapatával dolgozik, és a panasz al-Burhánt, Jászer al-Atát, Samszuddín al-Kabásit és Taha Mohammed tábornokot célozza.
A benyújtott bizonyítékok a nyomozás megindítását és a felelősök elszámoltatását sürgetik. A szervezet tájékoztatása szerint hivatalos panaszt tettek az Afrikai Emberi és Népek Jogainak Bizottságánál a jogsértések és a vegyi fegyverek használata miatt, valamint a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) vezetőjénél is, sürgős vizsgálat megindítását és a Port Szudán-i hatalom tagságának felfüggesztését kérve.
