Az utóbbi időben látványosan nő az érdeklődés a tevetej iránt. Nyugat-Európában már néha felbukkan a polcokon, Magyarországon viszont még alig kóstolhatták. Amit viszont kevesen tudnak, hogy a világ legnagyobb tevefarmjának létrehozásában és több nagyszabású projektben is magyar szakemberek játszottak kulcsszerepet.
Dubajban magyar állatorvosok indították be a tevefarmok új korszakát
A magyar közreműködés Dubajban indult, amikor 2006-ban a dubaji sejk megbízásából két magyar állatorvos, Nagy Péter és Juhász Judit alapította meg a Camelicious farmot. Ma ez a világ legnagyobb telepe, ahol kilencezer tevéből fejnek, és modern feldolgozóüzem működik. Az ott szerzett tapasztalat tette lehetővé, hogy a magyarok ma is az iparág élvonalába tartozzanak.
A Camelicious-szal azóta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez tartozó Tejgazdasági Kísérleti Intézet (MTKI) is szorosan együttműködik, több mint egy évtizede vesznek részt közös kutatásokban és fejlesztésekben. Ez a háttér adta a bizalmat, amikor újabb partnerek keresték meg őket.
Tízmillió tevével hatalmas lehetőség Csádban
Csád különleges helyzetben van, mivel itt él a világ legnagyobb, közel tízmilliós teveállománya, mégsem került be az öt legnagyobb tejtermelő ország közé. Az állatállomány óriási gazdasági potenciált rejt, de a nomád tartás miatt eddig nem tudtak belőle komoly bevételt csinálni.
Ezen változtatna a MATE: idén nyáron letették a csádi Tevetenyésztő és Tejetej-feldolgozó Kiválósági Központ alapkövét. Az építkezés novemberben kezdődik, költségeit a magyar fél állja. Az új üzem nemcsak feldolgoz, hanem kutat is, és a helyi szakemberek képzése is a magyarok feladata. A cél, hogy a napi tejhozamot a jelenlegi 5–7 literről akár 10–15 literre emeljék, és ezzel stabil exportképes ágazat épüljön.
A piackutatások alapján a tevetej piaca meredeken emelkedik. Az Oeconomus.hu összefoglalója szerint a Straits Research 2023-ra körülbelül 14,09 milliárd dollárra teszi a piac méretét, és 6,6%-os éves bővülést vár 2032-ig, ami nagyjából 25,04 milliárd dolláros értéket jelentene. A Grand View Research ennél is optimistább, 9,4%-os éves növekedéssel számol, így néhány éven belül 24 milliárd dollár fölé nőhet az ágazat.
Mitől különleges a tevetej?
A közel-keleti és észak-afrikai országokban már nagyon régóta isszák a tevetejet, egyes helyiek „gyógyító tejnek” is nevezik az italt. Az ízében semmi kirívó vagy szokatlan nincsen, alapvetően hasonlít a megszokott tehéntejhez. Ami különleges benne, hogy sokak szerint enyhén sós íze van, és valamivel krémesebb az állaga. Ahogy a tehéntejnél, úgy a tevéknél is sokat számít, milyen körülmények között tartják az állatokat, szabadtartásban élnek-e, és milyen takarmányt fogyasztanak – mindez nagyban befolyásolja a tej minőségét.
A tevetej legfőbb vonzereje a tápértékében rejlik. Több benne a C-vitamin, kalcium, vas és kálium, mint a tehéntejben, miközben alacsonyabb a laktóztartalma, és hiányzik belőle az a fehérje, amely sok tejallergiáért felelős. Kutatások szerint fogyasztása hozzájárulhat a vércukorszint csökkentéséhez, sőt, kedvezően hathat a cukorbetegség kialakulásának megelőzésére is. Ezt a hatást a tevetejben található jelentős mennyiségű inzulinnak és inzulinszerű anyagoknak tulajdonítják.
Jóval drágább a tehéntejnél
A tevetartásnál nem működik a klasszikus nagyüzemi módszer. Egy teve napi 6–7 liter tejet ad, míg egy tehén harminc-negyvenet, a teve ráadásul rövidebb ideig fejhető, és a tejleadáshoz gyakran kell a borjú közelsége vagy célzott stimuláció. Ez munka, idő és pénz – a literár pedig ennek megfelelően magas.
Nyugat-Európában jellemzően jóval a „bolti tej” fölött adják.:
-
Hollandiában: ~5–6 ezer Ft/liter
-
Németországban: nagyjából ugyanennyi (5–6 ezer Ft/liter)
-
Egyesült Királyságban: ~6–7 ezer Ft fél liter (13–14 ezer Ft/liter)
Magyarországon is még különlegesség, de a csádi programmal egy lépéssel közelebb kerülhet a tevetej az európai piachoz.
Kiemelt kép: Sammy Six / Wikimedia Commons
Forrás: