Donald Trump amerikai elnök szinte már megválasztását követően szorgalmazta, hogy a ritkaföldfémekben gazdag, ám autonóm és egyébként Dániához tartozó sziget az Egyesült Államokhoz csatlakozzon. Akkor ennek mindkét fél ellenállt, a dán miniszterelnök szerint azonban az amerikai elnök nem tett le tervéről és vissza fog térni, hogy bekebelezze a területet. Földünk legnagyobb szigetén egyébként most is működik amerikai bázis.
Washington is beszáll Moszkva mellé a világrend megváltoztatása kapcsán?
A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen szerint Trump nem adta fel örökre azt a tervét, hogy megszerezze Amerikának Grönlandot, így nem is lélegezhetnek fel az érintettek. A miniszterelnök szerint vissza fog térni a témára, hiába felejtette most el egy ideje más ügyek miatt.
- Titkos hidegháborús nukleáris bázist találtak a grönlandi jégtakaró alatt
A politico.hu szerint Trump azért találta ki, hogy megszerzi magának a szigetet, mert az gazdag még kiaknázatlan ásványkincsekben, például az amerikai gazdaság számára olyannyira szükséges ritkaföldfémekben. Korábban a Fehér Ház ura még azt sem zárta ki, hogy ezek biztosítására amerikai katonákat küldjön és jelentős gazdasági nyomást gyakoroljon.
Ez merőben új hozzáállás a világpolitikai kérdések rendezése kapcsán, hisz a második világháborút követő világrend egyik fontos sarokpontja volt, hogy egyetlen nagyhatalom sem nyomhat el kisebb hatalmakat és nem hasíthat ki vagy kebelezhet be területeket sem. Most úgy tűnik, e szabályt egyik oldalon az orosz elnök, másik oldalon az amerikai elnök akarja felülírni.

Legalább 60 ezren élnek félelemben Trumptól
A dán miniszterelnök szerint ezért Trump témaejtése csak időleges, most más ügyekre fókuszál, de hamarosan visszatér majd a kérdésre, így senki sem lélegezhet fel. Minderről a dán parlament nyitóülésén beszélt.
- Putyin szerint nem vicc, hogy az amerikaiak Grönlandot akarják
Szerinte a sziget 60 ezer lakója most is félelemben él egy amerikai megszállás miatt. “Képzeljék el milyen lehet egy partmenti kistelepülésen élni úgy, hogy a világ legerősebb szuperhatalma beszélt rólatok úgy, mint valamiről, amit meg lehet venni, birtokolni lehet, amit birtokolni kell”, érzékeltette a helyzetet kendőzetlenül Frederiksen.
“Mindegy mi történik, mi támogatjuk, hogy Grönland maga válassza meg jövőjét. És sem a megfélemlítésnek, sem a fenyegetésnek nem engedünk olyan kapcsán, ami egyértelműen helytelen”, tette hozzá a miniszterelnök.

Új szövetségeseket keresnek
Grönland a Trump-féle fenyegetés óta próbálja szorosabbra fűzni kapcsolatait az Európai Unióval, ráadásul a kritikus ásványkincsek kapcsán az Egyesült Királysággal is keresi együttműködés lehetőségeit. Vivian Motzfeldt, a sziget külügyminisztere még májusban úgy fogalmazott, hogy minden hasonló gondolkodású országgal keresik a kereskedelmi kapcsolatot és kárhoztatta Trump kardcsörtető magatartását.

Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök az Európai Parlamentben éppen ma fog hosszabban beszélni a kialakult helyzetről.
- További Dánia témájú cikkeinkért kattints.
A szigeten most is amerikai katonai bázis van
E bázist rendelték alá a az Egyesült Államok hadseregének észak-amerikai főparancsnokságának (US Northern Command) idén júniusban. Korábban e bázis az európai főparancsnokság (US European Command) felelősségi körébe tartozott. Az indoklás szerint a változással erősödött az egyesített katonai erő védelmi képessége, valamint erőteljesebbé vált a nyugati félteke, azaz a teljes amerikai kontinens védelme, és mélyítette kapcsolatokat az Egyesült Államok és északi-sarkköri partnerei, szövetségesei között.
A dánok fricskájaként értelmezték sokan, hogy a szigeten idén szeptemberben volt hadgyakorlat, amin több mint 550 katona vett részt Dániából, Franciaországból, Németországból, Svédországból és Norvégiából, ám az Egyesült Államokat csak megfigyelőnek hívták meg. A szakértők szerint a gyakorlat világos jelzés volt Európa részéről, hogy képesek megvédeni érdekeiket a szigeten.

Grönland 1985-ben lépett ki az Európai Gazdasági Közösségből, az EU jogelődjéből, ahova még Dánia részeként csatlakozott 1973-ban, ám 1982-ben lakói úgy döntöttek, inkább külön folytatják.
Source: