Orbán Viktor kormányához köthető magyar hírszerzők éveken át próbáltak információkat gyűjteni az Európai Unió intézményein belül – derült ki a Telex által ismertetett, a Direkt36, a német Paper Trail Media és a belga De Tijd közös tényfeltárásából. A brüsszeli magyar Állandó Képviselet diplomatái közül több is titokban az Információs Hivatal (IH) embere volt, céljuk pedig főként az uniós döntéshozatal belső folyamatairól és a magyar kormányt érintő ügyekről való adatgyűjtés volt. A titkos akció azonban 2017-ben lelepleződött, ami komoly nemzetközi következményekkel járt.
Tartalomjegyzék
Diplomatafedésben dolgozó hírszerzők
A nyomozás szerint az IH több munkatársa diplomáciai fedésben dolgozott Brüsszelben a 2010-es években, különösen 2012 és 2018 között. A hálózat központi szereplője, a V. fedőnevű tiszt, az Állandó Képviselet diplomataként működő vezető hírszerzője volt. Saját elmondása szerint arra törekedett, hogy “új brüsszeli magyar elitet” építsen ki – olyan fiatal szakemberekből, akik később befolyásos pozíciókba kerülhetnek az EU-ban. V. azonban nemcsak szimbolikus célokat követett: a cikk szerint konkrét beszervezési kísérleteket is végrehajtott, például egy olyan magyar EU-tisztviselőt próbált megnyerni, aki a Bizottságnál dolgozott. Anyagi juttatás helyett támogatást ajánlott egy civil szervezetnek, hogy ezzel motiválja az illetőt. Az illető visszautasította a felkérést, de a találkozókat követően egyre gyanúsabbá vált V. tevékenysége.
Az egész hálózat összeomlott
2017-ben V. lebukott, és ezzel a teljes brüsszeli magyar hírszerző rezidentúra kompromittálódott. Források szerint az IH-nek gyakorlatilag újra kellett építenie a hálózatát. A lebukás oka az volt, hogy V. és kollégái figyelmen kívül hagyták az alapvető biztonsági szabályokat, túl nyíltan toboroztak, sőt, SMS-ben is kommunikáltak. Egy forrás úgy fogalmazott: “felelőtlenül járt el, ezért maga az EU is felfigyelt rá”. Az ügy következtében a magyar hírszerzésnek évekre elveszett a bizalmi pozíciója Brüsszelben.
Magyar célpontok becserkészése
A magyar szolgálat elsődleges célpontjai a Brüsszelben dolgozó magyar EU-tisztviselők voltak, nem pedig külföldiek. Az IH különféle eszközökkel próbálta megközelíteni őket: hazafias kötelességre hivatkozott, karrierlehetőséget vagy pénzügyi támogatást ígért. A szervezet a magyar állampolgárságú bizottsági alkalmazottakat részletesen feltérképezte: háttértanulmányok, állami adatbázisok és titkos jelentések segítségével. A beszervezések után az információátadás többnyire Magyarországon folyt, titkos kommunikációs csatornákon keresztül.
Várhelyi Olivér és a hírszerzés
A hálózat működésének idején, 2015 és 2019 között, a brüsszeli magyar Állandó Képviselet vezetője Várhelyi Olivér volt, aki ma uniós biztosként dolgozik az Európai Bizottságban. Bár közvetlen részvétele a titkos műveletekben nem bizonyított, több forrás is azt állítja, hogy Várhelyi tudott a nagykövetségen dolgozó fedett hírszerzőkről, és rendszeresen kapcsolatban volt az IH vezetésével. Egyes bizottsági források szerint pontosan tisztában volt azzal, kik dolgoznak Brüsszelben olyan jelentéseken, amelyek az Orbán-kormány számára kedvezőtlenek voltak. Az Európai Bizottság szóvivője ugyanakkor közölte, hogy nem merült fel ellene semmilyen etikai vagy jogi vád.
Az EU-n belüli mélyebb bizalmatlanság
A brüsszeli magyar kémügy nemcsak politikai, hanem hírszerzési feszültségeket is szított az EU-n belül. A belgiumi elhárítás (VSSE) hivatalosan nem kommentálta az esetet, de belső források szerint az ügy „súlyos” volt. Az EU hírszerzési koordinációs ügynökségének korábbi vezetője, Gerhard Conrad hangsúlyozta: ha egy diplomata pénzt ajánl információkért, az már sérti a bécsi egyezményt. Bár Belgium hivatalosan továbbra is „kék országként”, azaz szövetségesként kezeli Magyarországot, a De Tijd szerint a bizalmatlanság nő, és ma már egyre inkább „lila országként” tekintenek rá – vagyis kételkednek a lojalitásában.
Új diplomáciai erősítés és fokozott figyelem
Az Orbán-kormány ugyanakkor nem hátrált, hanem tovább erősítette brüsszeli jelenlétét. 2025-ben nyolc új diplomatát jelentettek be az Állandó Képviseletre, köztük olyat is, akinek költségeit a magyar kémelhárítás, az Alkotmányvédelmi Hivatal fedezi. Emellett tavaly megnyílt a brüsszeli Magyar Ház is, amelyet hivatalosan kulturális célokra hoztak létre, de a belga szolgálatok szerint potenciális hírszerzési kockázattal járhat.
Források: Direkt36, Der Spiegel, Der Standard, De Tijd
Source: