A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég kísérleti adatgyűjtést tett közzé, amely részletesen bemutatja, hogyan alakultak a keresetek Magyarországon 2025 első félévében.
Lelassult a növekedés
Bár a statisztikák első ránézésre kedvező képet mutatnak, a számok mögé nézve kiderül: a fizetések emelkedése korántsem érintett mindenkit egyformán, és sok munkavállaló reálértéken még mindig rosszabbul járt, mint egy évvel korábban, írja a 444.
A hivatal adatai szerint június végére a bruttó átlagkereset 9,7 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Mivel a júniusi infláció 4,6 százalék volt, ez nagyjából 4,8 százalékos reálbér-növekedést eredményezett.
Elsőre ez kedvező fejlemény, ám a növekedés üteme már lassul 2024-hez képest, ráadásul sokak számára a korábbi évek reálbér-veszteségei még nem ellensúlyozódtak.
A részletes bontásból kiderül, hogy a kedvező átlag mögött jelentős egyenlőtlenségek húzódnak. Az első félévben a munkavállalók csaknem egyharmadának a fizetése kevesebbet ért, mint egy évvel korábban – vagyis reálértéken csökkent a keresetük.
Sokaknak nem ér többet a fizetése
Ez ugyan némileg javulás az első negyedévhez képest, de még így is azt jelenti, hogy minden harmadik dolgozó veszített a vásárlóerejéből.
A KSH többéves adatsorai szerint nem új jelenségről van szó: még 2024-ben, a reálbérek látványos növekedésének évében is a munkavállalók körülbelül ötödének csökkent a fizetése inflációval korrigálva. 2025-ben ez az arány másfélszeresére, több mint harminc százalékra nőtt.
Érdekes ellentmondás, hogy miközben sokan kevesebbet keresnek reálértéken, a felső jövedelmi sávban akadnak látványos növekedések. A teljes munkaidőben dolgozók közül minden tizedik legalább 25 százalékkal magasabb fizetést kapott, 2,7 százalékuknak pedig több mint 50 százalékkal nőtt a bére az előző évhez képest.
- Meghökkentő dolgokat mondott az euró bevezetéséről, a katáról és a gazdasági fellendülésről is Orbán
És egyre többen vannak
A bruttó és nettó keresetekre vonatkozó részletes adatok még drámaibb képet festenek. A KSH szerint a nemzetgazdaság egészében az emberek 17,2 százaléka – vagyis nagyjából minden hatodik főállású dolgozó – kevesebb pénzt vitt haza, mint tavaly ilyenkor.
A legtöbben, mintegy negyven százaléknyian, 5–15 százalékos nettó béremelkedést tapasztaltak, miközben 3,6 százalékuk másfélszer annyit keresett, mint egy évvel korábban.
A legnagyobb vesztesek közé a közszférában dolgozók tartoznak: a közigazgatásban és védelemben foglalkoztatottak negyedének csökkent a bruttó bére, de még az oktatásban is a dolgozók hét százaléka járt rosszabbul.
A KSH külön háttéranyagot is közzétett a kísérleti statisztika módszertanáról, miután a kormányinfón is felmerült a reálbér-csökkenést elszenvedő dolgozók magas aránya.
Bár a téma politikai szinten is napirendre került, a részletes adatsor arra figyelmeztet: a magyar bérnövekedés továbbra sem egyenletes, és sokan még mindig nem érzik meg a statisztikai javulást a pénztárcájukban.
Source: