A magyar munkaerőpiac 2025 őszére sajátos egyensúlyi állapotba került: miközben a gazdaság csak óvatos jeleket mutat a növekedésre, a külföldi munkavállalók aránya tovább emelkedik. A szakértők szerint több ágazat is a vendégmunkások nélkül már most működésképtelenné válhatna.
Növekvő kereslet, lassuló gazdaság
A KSH legfrissebb adatai szerint jelenleg mintegy 106 ezer külföldi dolgozik Magyarországon, és ez a szám várhatóan tovább emelkedik az év végére. Bár a munkanélküliségi ráta enyhén nőtt, a vállalatok továbbra is komoly szakemberhiánnyal küzdenek, különösen az iparban, a logisztikában és a feldolgozóiparban. A Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Mihályi Magdolna úgy nyilatkozott a Portfolionak, hogy a cégek egyre inkább hatékonyságnöveléssel és rugalmas foglalkoztatási formákkal próbálják átvészelni a gazdasági lassulást.
A külföldiek szerepe a munkaerőpiacon
Noha a tavaly év végén életbe lépett, szigorított idegenrendészeti szabályok miatt a külföldi munkaerő behozatala nehezebb lett, a cégek továbbra is ragaszkodnak hozzájuk. A 2025-ös szabályozás évi 35 ezer főben maximálta a vendégmunkások számát, és jelentősen szűkítette a forrásországok listáját. Jelenleg főként a Fülöp-szigetekről, valamint néhány kelet-európai és kaukázusi országból érkeznek munkavállalók.
A Trenkwalder szakértője, Nógrádi József szerint sok cég két okból dönt külföldi dolgozók mellett:
- az idényjellegű fluktuáció kezelése: amikor a magyar munkások tavasztól elvándorolnak idény- vagy külföldi munkák miatt;
- valamint a stabilitás és megtakarítás: mivel a harmadik országból érkező dolgozók körében lényegesen kisebb a munkaerőmozgás, és ezzel csökkenthetők a toborzási és betanítási költségek.
Egyre nehezebb feltételek mellett
Maier Dávid, a Terendo ügyvezetője úgy látja, javul a hangulat a munkaerőpiacon, de a szűk engedélyezési rendszer fékezi a növekedést. A közvetítők szerint az engedélyezett országok listája annyira rövid, hogy a legtöbb kis- és középvállalkozás számára szinte elérhetetlenné vált a vendégmunkások legális foglalkoztatása. Bár a nagyvállalatok kiemelt csatornákon keresztül továbbra is könnyebben juthatnak munkaerőhöz, a kisebb üzemek sokszor adminisztratív vagy költségbeli okokból nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel.
Feszültségek és politikai reakciók
A vendégmunkások számának növekedése bőven gerjeszt politikai vitát is. A Mi Hazánk Mozgalom országos aláírásgyűjtésbe kezdett „STOP vendégmunkások, megbecsülést a magyar dolgozóknak!” címmel – számolt be az Egerszegi Hírek. A párt szerint már közel kétszázezer külföldi dolgozik az országban (ez a hivatalos adatok szerint nem így van), akik a magyar munkások helyét veszik át, és ezzel lefelé nyomják a béreket. A mozgalom gazdasági értelemben a magyar munkavállalók védelmét és a bérszínvonal emelését tűzte zászlajára.
Zalaegerszegen például utcafórumot tartottak, ahol a párt munkaügyi kabinetvezetője, Lantos János azt mondta: szerinte ma már nem csak olyan pozíciókra vesznek fel vendégmunkásokat, ahova magyar nem jelentkezik, hanem sok helyen a hazai dolgozókat váltják ki velük. A párt szerint ez hosszabb távon súlyos társadalmi és gazdasági következményekhez vezethet.
A jövő kulcsa: egyensúly
Szakértők szerint a következő hónapokban döntő lesz, hogyan tudja Magyarország egyensúlyba hozni a munkaerőpiacot. Egyrészt szükség van a külföldi munkaerőre, különösen a nagyberuházásokhoz és az ipari termeléshez, másrészt viszont nő a feszültség a magyar dolgozók és a vendégmunkások érdekei között.
A vállalatok többsége abban bízik, hogy a gazdasági kilátások javulásával helyreállhat a kereslet és a kínálat közti harmónia, és a külföldi dolgozók nem versenytársaik, hanem kiegészítői lesznek a hazai munkavállalóknak.
Source: