Hétfő délután történelmi jelentőségű bejelentést tett a magyar kormány: két miniszter, Nagy Márton nemzetgazdasági és Lázár János építési és közlekedési miniszter ismertette a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környékét érintő, 2,5 milliárd eurós fejlesztési program részleteit. A beruházás az elmúlt évtizedek legnagyobb közlekedési projektje Magyarországon.
Húsz perc alatt a reptérre vonattal
A kormány célja, hogy a fővárost és a repülőteret összekötő modern vasúti kapcsolat 20 perc alatt biztosítsa az utazást a Nyugati pályaudvarról Ferihegyig. A tervek szerint egy új, 27 kilométer hosszú kötöttpályás szakasz épül Kőbánya és Monor között, amely integrálódik az országos vasúthálózatba. Ennek köszönhetően a reptér akár Debrecenből és Győrből is közvetlenül, átszállás nélkül elérhető lesz.
A projekt nemzetközi tenderen keresztül, koncessziós modellben valósul meg, vagyis magánbefektetők bevonásával épülhet meg.
A vonatjegy ára várhatóan 3–4 ezer forint körül alakul, ami jóval kedvezőbb a taxihoz képest.
A vasútvonalon 160 km/h sebességgel közlekedő szerelvények futhatnak majd, a munkálatok befejezése pedig a hármas terminál átadásával egyidőben, 2034–2035 körül várható.
2,5 milliárd eurós fejlesztési csomag
Az összesen mintegy 1000 milliárd forint értékű program három nagy elemből áll:
- 1 milliárd euró a gyorsvasút kiépítésére
- 1 milliárd euró az új, hármas terminál felépítésére
- 500 millió euró a közúti kapcsolatok fejlesztésére
A beruházás volumene és komplexitása egyaránt azt mutatja, hogy a kormány hosszú távon is stratégiai ágazatként tekint a légiközlekedésre. Lázár János hangsúlyozta, hogy ezzel is szeretnék cáfolni azt a vélekedést, miszerint a kormány nem fejleszt Budapest javára: „Budapestnek ma jó napja van” – fogalmazott a miniszter.
A vasúti építkezés 353 ingatlant érint majd, ezek közül 265-öt az államnak meg kell vásárolnia. A 12 kilométer hosszú, kétszer három sávos új közúti úthálózat 2028 végére készülhet el, a teljes fejlesztés zárása 2035 körül várható.
Új hármas terminál: duplázódó forgalom
A hármas terminál építését 2026 márciusában kezdik meg. Az építkezés várhatóan nyolc évet vesz igénybe, és az új létesítmény átadása után a repülőtér éves utasforgalma a jelenlegi 20 millióról akár 40 millióra is emelkedhet. A reptéri kapacitásbővítés a külföldi befektetők, köztük a Vinci Airports közreműködésével történik; a francia vállalat 20 százalékos tulajdonrésszel bír a Budapest Airportban.
Az állam emellett megalapítja az Aviatica nevű holdingcéget, amelyhez a Budapest Airport, a HungaroControl, valamint a debreceni és a sármelléki repülőtér is tartozni fog. A cél, hogy a hazai repülésirányítási és logisztikai tudás egységesen, hatékonyan hasznosuljon az ország több régiójában is.
Cargofejlesztés és új logisztikai központ
A magyar kormány nemcsak az utasforgalmat, hanem a légi áruszállítás infrastruktúráját is fejlesztené. Nagy Márton korábban jelezte: a jelenlegi repülőtér cargo-kapacitása hamarosan eléri felső határát, így egy teljesen új cargorepülőtér építése elkerülhetetlenné válik. Koncessziós modellben, zöldmezős beruházásként valósulna meg, hogy tehermentesítse Budapest túlzsúfolt térségét.
A fejlesztések célja, hogy Magyarország a régió e-kereskedelmi központjává váljon. Jelenleg a légi áruforgalom 80 százaléka Ázsiából és az USA-ból érkezik, főként a kínai webshopok, mint a Temu tevékenységének köszönhetően.
Vitézy Dávid: Végre jó irányba mozdul a reptéri vasút
A bejelentésre reagálva Vitézy Dávid, a fővárosi önkormányzat képviselője és a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője „fontos győzelemnek” nevezte a döntést. Úgy fogalmazott, hogy komoly előrelépés a korábbi, Kínával közösen tervezett magasvasúti koncepció elvetése, amit korábban több szakmai kritika is ért.
Vitézy szerint a mostani, az országos hálózatba integrált vasúti megoldás ésszerűbb és fenntarthatóbb, hiszen átszállások nélkül, sűrű (10–15 perces) járatközlekedéssel tenné elérhetővé a repülőteret Budapestről és vidékről is. Ugyanakkor óvatosságra intett: „Egyszer már tartottunk itt 6-7 éve,” most azt kell látni, hogy valóban el is kezdődik-e az építkezés – jegyezte meg.
Forrás: