A magasrangú avar harcos sírját bár feltehetően kifosztották, a leletek között ékszerek, kisebb fegyverek és egy teljesen érintetlen, kiváló állapotú szablya is előkerült.
Kevés olyan civilizáció akad a történelemben, melynek története olyannyira összefonódott a magyar néppel, mint az avaroké. Az ázsiai eredetű, alapvetően nomád nép a 6. században Közép-Európa egyik legerősebb birodalmát hozta létre, melynek a Kárpát-medence területe központi része volt.
A kettős honfoglalás elmélete ráadásul a késő avarok egy részét egyenesen magyarnak tekinti. Számos, az említett néphez köthető lelet került már elő hazánkban, s ezúttal is sikerült olyan tárgyakra találni, melyek a rejtélyes nép mindennapjairól árulkodnak, írja a Live Science.
Teljesen érintetlen szablya került elő
Székesfehérvár mellett ugyanis egy magasrangú avar harcos közel 1300 éves sírját tárták fel a Szent István Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai. A sír különlegessége, hogy az emberi maradványok ugyan hiányosak, de a melléjük helyezett tárgyakra az eltelt időhöz mérten rendkívül jó állapotban találtak rá a kutatók.
A legfontosabb lelet az a vasból készült szablya, melyet bár hatalmas réteg rozsda borít be, teljesen érintetlen, s még így is kivehetőek rajta azok az apró, finom mintázatok és díszítések, amelyek sokat elárulnak arról, mennyire aprólékosan, nagy műgonddal kovácsolták pengéiket az avarok. A finoman ívelt pengéjű fegyver egyben arra is utal, hogy a nép igazi katonai ereje a lovasságban rejlett, ugyanis főként a lóháton harcoló katonák használtak ilyet.
A sírban egyébként más hadászati eszközök, például kések, nyílhegyek mellett ékszerekre is sikerült rábukkanni, többek között ezüst övcsatok, hajdíszek és üvegből készült fülbevalók kerültek elő, melyek önmagukban tükrözik a harcos magas társadalmi státuszát.
A sírt korábban kirabolhatták
Mutatkozik rá némi esély, hogy még az Avar Birodalom fennállása idején sírrablók áldozatává vált a lelőhely, erre leginkább a harcos maradványainak hiányosságából lehet következtetni. A végtagok ugyan teljesen épek, de a fej és a mellkas bizonyos részei teljesen megsemmisültek, minden bizonnyal a fosztogatóknak köszönhetően.
Ugyanakkor mégis kérdéses, hogy ha valóban kirabolták a harcos sírját, miért hagytak ott egy olyan értékes, a tárgyalt nép számára vélhetően státuszszimbólumként is funkcionáló tárgyat, mint a most megtalált szablya.
Miért övezi ennyi rejtély az avarokat?
A leletek és az emberi maradványok alapján a régészek 670-690 közé datálják a sír keletkezését, mely időszakban az Avar Kaganátus még minden téren, de leginkább katonai szempontból bőven ereje teljében volt, s központjuk a mai Magyarország területén helyezkedett el.
Az ebben a korszakban itt élő avarokat pannon avaroknak is szokás nevezni, ugyanis régebben egyszerűen azonosnak tekintették őket azokkal a rokonaikkal, akik Ázsia területén továbbra is nomád, idővel félnomád életmódot folytattak, és nem telepedtek le Közép-Európában, azon belül is a Kárpát-medencében. Sok korabeli nép már önmagában azért rettegni kezdett az avar szó hallatán, mert tévesen egyként tekintettek rájuk.
A mai vélekedés szerint ugyanakkor egy lazább kapcsolat, szövetségrendszer feltételezhető a két, berendezkedésében és életmódjában teljesen eltérő társadalom között.
Pontos következtetésekre jutni pedig már csak azért is szinte lehetetlen, mert semmilyen, az avar néphez köthető írott nyelvi emlék nem áll rendelkezésünkre, ezáltal pedig a történelem egyik legtitokzatosabb népének tekinthetőek.
Ez is érdekelhet:
- Egy elveszett római kori város nyomaira bukkantak Zalaszentgrót alatt
- 1700 éves szarmata sírokat találtak Mórahalmon egy focipálya építése közben
Forrás: