A középkor jelentős része egész egyszerűen nem történt meg, a magyar honfoglalás pedig 600 körül volt, állítják a teória képviselői.
Hiába próbálják évtizedek óta megcáfolni, a mai napig makacsul tartja magát Heribert Illig német történész „fantomidő-hipotézise”, hívja fel a figyelmet a LADbible.
A mostani az 1726. év?
Lehetséges, hogy a történelem egyik legnagyobb átverésének vagyunk részesei, és nem is tudunk róla? Egy hátborzongató elmélet szerint ugyanis mindaz, amit a történelemkönyvekből ismerünk az elmúlt 1300 évből, valójában egy hatalmas csalás eredménye. Az elképzelés szerint 300 évet egyszerűen kitaláltak, így most nem is 2025-öt, hanem csupán 1726-ot írunk!
Ha ez az egész őrültségnek tűnik számodra, akkor nem vagy egyedül. Mégis, az elmélet hívei meg vannak győződve arról, hogy három évszázadnyi emberi történelmet gyártottak le mesterségesen. A merész elmélet atyja Heribert Illig, aki a 2002-ben magyarul is megjelent „Kitalált középkor. A történelem legnagyobb időhamisítása” című könyvben foglalta össze gondolatait. Illig egyébként – Klaus Weissgerberrel közösen – kifejezetten „rólunk” is írt egy könyvet, amely „Magyarok a kitalált középkorban” címmel 2003-ban jelent meg hazánkban.
A sötét középkor egy az egyben kitaláció?
Az elmélet szerint a Kr. u. 614 és 911 közötti évek egész egyszerűen soha nem léteztek, egy az egyben kitalálták őket. Illig szerint az egész csalás mögött három befolyásos vezető állt: III. Ottó német-római császár, II. Szilveszter pápa és Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár. Az állítás szerint ők hárman „időrablók” módjára „elloptak” az emberiség történetéből csaknem három évszázadot.
De miért volt szükség erre az egészre? Állítólag azért, hogy a naptárakat „megpörgetve” elérjék a 1000. esztendőt. Ez a szimbolikus dátum – Krisztus születésének ezeréves évfordulója – pedig kiválóan alkalmas lehetett arra, hogy óriási ünnepségeket tartva megerősítsék hatalmukat.
A teória szerint a gigantikus csalás részeként „kitalálták” többek között Nagy Károly frank királyt, a viking inváziókat, sőt magát a Német-római Birodalom alapítását is. Más szóval: a történelem egyik legikonikusabb korszaka, a korai középkor, nem történt meg.
A korszakot egyébként is szokás „sötét középkornak” nevezni, mivel a Római Birodalom bukása után a dokumentáció – és általában a fejlődés – feltűnően és drasztikusan visszaesett. Ez pedig tökéletes táptalajt adott Illig elméletének, hiszen a kevés írott forrás alátámaszthatja az „időhamisítást”.
Attila és Árpád kortársak voltak?
Nem véletlen, hogy Illigék külön könyvet szenteltek a „magyar szálnak”. Elképesztő hatást gyakorolna ugyanis a magyar történelemre is, ha kiderül, hogy a 300 év tényleg csak kitalált mese. Ezzel ugyanis 900 körülről egy csapásra „előre jönne” 600 körülre a magyar honfoglalás, így szinte közvetlen kapcsolat alakulna ki Attila hun király és Árpád vezér – avagy konkrétabban: a hun és a magyar nép – között.
A tudósok többsége persze hevesen vitatja ezt az egészet. A világ más részein – például Kínában és az arab világban – részletes, megbízható feljegyzések születtek ugyanebben az időszakban, és nehéz elképzelni, hogy bárki „átugorhatott volna” három évszázadot anélkül, hogy ez feltűnt volna a korabelieknek.
Ráadásul történelmileg sem stimmel sok minden. Konstantin 959-ben halt meg, amikor II. Szilveszter még szinte gyerek volt, III. Ottó pedig meg sem született – aligha lehettek tehát összeesküvő társak. Mindenesetre tény, hogy az elmélet újra és újra felbukkan különböző fórumokon, és évtizedek múltán is tatja magát a gondolat, hogy a történelemből 300 év puszta kitaláció.
Ez is érdekelhet:
- Rendkívüli római kori leletek kerültek elő Erdélyben: Dacia leggazdagabb városának nyomai tárultak fel
- Óriási felfedezés: Avar katona 1300 éves sírjára bukkantak Székesfehérvár közelében
Forrás: