A magyar hadiipar az utóbbi években látványosan bővült, a honvédség igényeitől kezdve a nemzetközi piacig számos területen erősödik. Most a svájci telephelyű, ma már cseh tulajdonban lévő Saltech indítja el Magyarországon a nagy kaliberű lőszergyártását.
A cég gépsorait már Magyarországra szállították, és a termelés várhatóan még 2025-ben megkezdődik. A Tages-Anzeiger beszámolója szerint a NATO több tenderen is kizárta a svájci beszállítókat, mert nem tudtak időben szállítani.
A Saltech eddig Svájcban gyártotta a nagy kaliberű, katonai felhasználásra szánt töltényeket, de az ország szigorú exportkorlátozásai miatt egyre nehezebbé vált a nemzetközi értékesítés. A Saltech anyavállalata, a cseh Colt CZ Group ezért döntött úgy, hogy a NATO-szabványú géppuskalőszerek gyártását Magyarországon folytatja. Az új üzem pontos helyszínét még nem hozták nyilvánosságra, de a beruházás több száz munkahelyet teremthet, és megerősíti Magyarország szerepét a régió fegyver- és lőszeriparában.
Miért épp Magyarország?
Svájc a fegyverexport szigorú korlátozásairól ismert, számos fegyver- és lőszertípus esetében nehezen kapható kiviteliengedély, ha a termék hadműveletekben is érintett országba kerülhet. Emiatt több gyártó az utóbbi időben a kelet-közép-európai régióba helyezi át a termelést, ahol a szabályozás rugalmasabb, a munkaköltség alacsonyabb, és a logisztikai útvonalak is kedvezőbbek.
Magyarország különösen aktív ezen a téren: az állam stratégiai iparágnak tekinti a védelmi szektort, és számos külföldi befektetőt támogatott az elmúlt években. A Saltech mostani döntése ennek a politikának az újabb eredménye.
A magyar hadiipar nagy szereplői
Az elmúlt években Magyarország látványosan felépítette a hadiiparát. A kézifegyverektől és lőszerektől a harcjárműveken át egészen a helikopter-alkatrészekig mára szinte minden szegmensben megjelent a hazai gyártás. Az állami tulajdonú N7 Holding és partnerei, köztük a Rheinmetall, az Airbus vagy a cseh Colt CZ Group, egyre szélesebb technológiai bázist hoznak létre.
A legnagyobb beruházásokat a német Rheinmetall hozta, amely Zalaegerszegen a Lynx gyalogsági harcjárművek fejlesztését és összeszerelését végzi, Várpalotán pedig egy új lőszer- és robbanóanyaggyárat épít. A várpalotai üzem a Magyar Honvédség ellátására koncentrál, de a jövőben NATO-tagországok felé is exportálhat.
A hazai hadiipar meghatározó cégei közül kiemelkedik:
- Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. (Várpalota) – a várpalotai bázishoz tartozó lőszergyártó üzem, amely több száz embernek ad majd munkát, és a NATO-szabványok szerint termel.
- Arzenál Fegyvergyár Zrt. (Kiskunfélegyháza) – magyar tulajdonú vállalat, amely kézifegyvereket, fegyveralkatrészeket és speciális katonai eszközöket gyárt. Termékei elsősorban a magyar hadsereg és rendvédelmi szervek megrendeléseire készülnek.
- HM Arzenál Zrt. (Nyírtelek) – a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában lévő cég, amely karbantartással, modernizációval és alkatrészgyártással foglalkozik, biztosítva a haditechnikai eszközök folyamatos üzemképességét.
Kinek készülnek a magyar fegyverek?
A hazai hadiipari termelés legnagyobb része ma a Magyar Honvédség igényeit elégíti ki, de a gyárak ennél szélesebb piacon is mozognak . A Rheinmetall beruházásai például szorosan kapcsolódnak a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programhoz, és a várpalotai és zalaegerszegi üzemek a jövőben más NATO-tagállamok számára is szállíthatnak.
Ez nem közvetlen NATO-megrendelést jelent, hanem azt, hogy a magyarországi termelés a szövetség szabványaihoz igazodik, így a fegyverek és lőszerek más hadseregekben is használhatóak.
A most Magyarországon termelő Saltech is szintén NATO-szabványra, 12,7 milliméteres géppuskalőszereket állít elő, amelyek kompatibilisek a szövetséges fegyverrendszerekkel.
A kisebb, hazai tulajdonú vállalatok ezzel szemben jellemzően rendvédelmi szerveknek, biztonsági cégeknek vagy polgári felhasználóknak, például sportlövőknek és vadászoknak gyártanak. Ez adja a magyar hadiipar sokszínűségét, hogy a nagy nemzetközi vállalatok mellett helyet kapnak a kisebb, rugalmas gyártók is, amelyek gyorsan tudnak reagálni a speciális igényekre.
Forrás: