Törökbálint polgármestere, Szőke Péter új rendelettervezetet terjeszt a képviselő-testület elé, amellyel korlátoznák az új lakosok betelepülését a városba. Az elképzelés célja, hogy tehermentesítsék a túlterhelt helyi infrastruktúrát, és megőrizzék a település „önazonosságát”.
Önazonosság, vagy ötmillió forint? Hamarosan eldől a kérdés
A Szeretlek Magyarország szerint a javaslat két kiemelt városrészt érintene: a volt téglagyár környékét és a Napliget területét. A tervezet szerint, aki ezeken a részeken új ingatlant vásárol, ötmillió forintos egyszeri betelepülési hozzájárulást kellene fizetnie, amelyet az önkormányzat az infrastruktúra fejlesztésére fordítana. Emellett a volt téglagyár területén lakcímet sem lehetne létesíteni tulajdonjog nélkül, hacsak a beköltöző nem fizet egy egymillió forintos hozzájárulást.
Törökbálint polgármestere megindokolta a döntést
Szőke Péter a döntés hátteréről a közösségi oldalán írta, hogy a város vízellátása már most határértéken van, nyaranta locsolási tilalmakat kell bevezetni, és a közműhálózat nem bírná el a további nagyszabású beépítéseket. A polgármester szerint, bár Törökbálint pénzügyi helyzete stabil, a központi elvonások és a megemelkedett működési költségek miatt a fejlesztési források jelentősen megcsappantak, ezért új, helyi megoldásokra van szükség.
A városvezetés hangsúlyozza: a javaslatról csak a lakosság véleménye után döntenek. A tervezetet a közeljövőben társadalmi egyeztetésre bocsátják, hogy a törökbálintiak is elmondhassák, mit gondolnak a korlátozásokról.
Valóban jó ötlet ellehetetleníteni a költözni vágyókat?
Törökbálint nem az első település Magyarországon, amely él az idén nyáron elfogadott önazonossági törvény adta lehetőségekkel. A jogszabály alapján az önkormányzatok korlátozhatják a beköltözéseket, feltételhez köthetik az ingatlanvásárlást, és akár betelepülési hozzájárulásokat is előírhatnak. Az új eszközzel több város is élt már: volt, ahol erkölcsi vagy anyagi feltételeket szabtak, máshol – például Terényben – félmillió forintos hozzájárulást kérnek a beköltözőktől.
A polgármester hangsúlyozta, hogy Törökbálinton a lépés elsősorban gazdasági természetű, nem társadalmi szelekciót szolgál. A város korábbi fejlesztési tervei, köztük a téglagyár rozsdaövezeti átalakítása, korábban is nagy vitákat váltottak ki. Egy korábbi beruházás akár tíz százalékkal is növelte volna a település lakosságát, ám az végül meghiúsult.
Szőke Péter szerint a cél most nem a növekedés, hanem a fenntarthatóság: „A meglévő közösség érdekeit kell szem előtt tartanunk. A fejlesztési forrásokat a törökbálintiak életminőségének javítására, nem pedig egy újabb betelepülési hullám kiszolgálására kell fordítani.”
Forrás: