A sajtóértesülések szerint az ukrán hatóságok több mint 24 órára visszatartották a kárpátaljai egyetemistákat, pedig a jogszabályok alapján nem kötelezhetők sorozásra.
Adatfrissítés vagy önkényes fogva tartás?
A hallgatók november 4-én, törvényi kötelezettségüknek eleget téve, adatfrissítés céljából keresték fel a Beregszászi Járási Toborzóközpontot, de négyüket több mint 24 órára visszatartották. A KMKSZ szerint az ukrán törvények alapján a katonai hatóságoknak nincs joguk önkényesen fogva tartani hadköteles személyeket, és az adatfrissítés nem indokolja a hosszú őrizetet.
„Az adatfrissítés nem olyan cselekmény, amely azonnali, több órás őrizetbe vételt indokolna. Úgy véljük, hogy a hallgatók szabadságának korlátozása jogsértő, amely ellent mond Ukrajna törvényeinek.” – állt a KMKSZ nyilatkozatában.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 1989 óta képviseli a helyi magyar közösséget, és mélységes felháborodását fejezte ki az ügyben. A szervezet fontosnak tartja az anyaországi, valamint más magyar szervezetekkel való kapcsolatokat, és kiemelt célja a nemzeti identitás és a kulturális intézmények támogatása.
A nemzeti érdekek mellett azonban igyekszik jó viszonyt ápolni az ukrán hatóságokkal, és támogatja Ukrajna európai integrációját, valamint a régióban élő nemzetiségek közötti párbeszédet is.
KMKSZ hivatalos lépései és Szijjártó reagálása
A KMKSZ azonnal levelet küldött az ukrán védelmi miniszternek, az emberi jogi biztosnak és a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztrációnak a gyors és átlátható kivizsgálás érdekében.
A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter beszámolója alapján végig követték az esetet.
„Folyamatosan kapcsolatban álltunk a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel és az egyetem vezetőivel, az ukrajnai jogszabályok ugyanis ebből a szempontból világosak: ezek a hallgatók mentesítve vannak a sorozás alól.” írta közösségi oldalán a Szijjártó.
Végül a posztjában elmondta, hogy estére minden hallgatót hazaengedtek az ukrán hatóságok. A politikus hangsúlyozta a béke fontosságát, és kiemelte, hogy minél előbb áll helyre a béke, annál előbb szűnnek meg az erőszakos sorozások.
„Mi magyarok a béke mellett állunk, támogatjuk a béke-erőfeszítéseket, és így fogunk tenni holnap Washingtonban is” – írta.
- Ukrán-orosz front: 346 ezer katonát veszíthetett Moszkva ebben az évben, de nem adják fel a támadást
Feszültség a régióban és a korábbi kémügy
Kárpátalján már korábban is tapasztalható volt a fokozott politikai és katonai érzékenység a magyar kisebbség és az ukrán hatóságok között. A régióban élő magyar közösség létszáma mintegy 70–80 ezer fő, és az elmúlt években több vitás ügy is szította a helyi feszültségeket.
Idén májusában például az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) két, a magyar hírszerzésnek dolgozó személyt vett őrizetbe Kárpátalján. A Szabad Európa beszámolója alapján az ügynökök feladata az volt, hogy információkat gyűjtsenek az ukrán hadsereg helyi védelmi képességeiről és a lakosság esetleges reakcióiról egy magyar katonai beavatkozás esetén.

Az SZBU állítása szerint a férfit és a nőt katonai jelentések készítésére, valamint további személyek beszervezésére kérték fel. Az esetről részletesebben is beszámoltunk korábban.
Szijjártó Péter pedig nemrég november 3-án, Budapesten, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén beszélt arról, hogy Magyarország nem enged a „brüsszeli nyomásnak”, és továbbra is követeli, hogy Ukrajna adja vissza a kárpátaljai magyarok 2015 óta elvett nemzetiségi jogait. A tárcavezető szerint Brüsszel és több uniós tagállam is bírálja Budapestet emiatt, de Magyarország nem enged a „brüsszeli nyomásnak”, és álláspontja változatlan: „Itt csak magunkra számíthatunk” – fogalmazott.
Forrás:


