1521 veszedelmeket ígérő év volt hazánk történetében. Előző év szeptemberében vette át az Oszmán Birodalom kormányzását I. Szulejmán szultán (1520-1566), akiről egyetlen dolgot biztosan tudott a magyar kémszolgálat: az oszmán szuperhatalom fegyvereit többé nem keleti és afrikai, hanem északnyugati irányú hódításokra fogja használni. A célpontba a Magyar Királyság került, amely kétségbeesetten próbált segítséget kérni a kor európai hatalmaitól, elsősorban a Német-Római Birodalomtól. Ezért a későbbi nádor, Werbőczy István még Luthert is megpróbálta teológiai vitában meggyőzni és “megtéríteni”. Ő lehetett az első politikus, aki parancsolgatás helyett inkább a vitát választotta.
Egyedül kevesek vagyunk az oszmánok ellen
A Jagellók Magyarországa nem volt sem az anarchia, sem pedig a gazdasági csőd állapotában, épp csak arra nem volt képes, hogy egyedül ellenálljon az oszmán hódítóknak. Pontosan ezért választott Jagelló uralkodót: a nemesség remélte, a Mátyás ellen a cseh trónt sikeresen védelmező uralkodóház képes lesz majd megállítani Szulejmánt. II. Lajos 1521-ben alig 15 esztendős volt, ám tisztában volt a veszélyekkel, ezért követeket küldött elsősorban a német birodalmi gyűlésekre, hogy támogatást kérjen. A projekt nem volt lehetetlen: V. Károly császár fivérének, Ferdinánd főhercegnek az osztrák birtokait rendszeresen dúlták az oszmán hadak, így a német rendekben megvolt a hajlandóság, hogy pénzt és katonát szavazzanak meg a védekezésre.
A korszak veszedelmesen összekuszálódott diplomáciai viszonyai között (a legkeresztényibb király, a francia I. Ferenc például haladt az oszmánokkal való együttműködés irányába) még egy kérdés osztotta meg végletesen a korszak Német-Római Birodalomnak nevezett német tartományait: a lutheri tanok gyors terjedése.
- “Megérdemli” II. Lajos magyar királyunk, hogy a legújabb Duna-hidat róla nevezzék el?
Polgárháborúval fenyegető helyzet
Az 1517-ben a wittenbergi templom ajtajára kiszögellt 95 pont óta 1521-re nagy utat tesz meg mind Luther, mind az őt kritizálók vagy egyenesen halállal fenyegetők.
A pápa a negligálás után megbízottai, teológusai segítségével próbálja vitákban legyőzni Luthert ragaszkodva a német egyház Róma mellett tartásához, ám ezek sikertelensége után 1520-ra eljut a kiközösítésig. Az ezt hirdető pápai bullát azonban a legtöbb német tartományban képtelenség kihirdetni, akkora az ellenállás, tettlegességig fajulnak egyes konfliktusok, halálos áldozatok is vannak.
A helyzet polgárháborúval fenyeget, ezért V. Károly Wormsba birodalmi gyűlést hív össze azzal a feltett szándékkal, hogy a pápai kiközösítés után még birodalmi átokkal is sújtsa Luthert. Ehhez azonban meg kell hallgatnia (korábban erre nem került sor). Értelmes vitát “politikus” korábban nem folytatott vele, azt teológusokra bízták, ám mint fentebb jeleztük, nulla sikerrel.
- 5 hatalmas győzelem a magyar történelemből, amiről alig hallottál
Ebben a helyzetben érkezett meg Wormsba a II. Lajos magyar küldöttsége, név szerint Werbőczy István, a későbbi nádor és az akkori teljes magyar joganyag összeállítója a Tripartitumban, illetve a pozsonyi prépost és egyben királyi titkár, bizonyos Balbi Jeromos. Hazánk erejét és rangját jól jelzi, hogy a császár balján a bevonuláskor Balbi lovagolt, míg mögöttük Werbőczy, írja a Mandiner.
Werbőczy felkészült, hogy meggyőzze Luthert
Werbőczy célja az oszmán veszély miatt világos volt: amellett, hogy nyélbe kellett ütnie Jagelló Anna valamint Ferdinánd főherceg, illetve Habsburg Mária és II. Lajos házasságát, segélyt kellett kicsikarnia a német rendektől. Werbőczy pontosan tudta, hogy Luther tanai lángba boríthatják a német tartományokat, ezért úgy döntött, a meghallgatása előestéjén vitatkozni hívja egy kellemes vacsora mellett a pápai bullával kiközösített hajdani Ágoston-rendi szerzetest.
A történészek úgy gondolják, hogy Werbőczynek ehhez megvolt a megfelelő képzettsége is. Itáliában és állítólag Bécsben is tanult, tudott latinul, ógörögül és németül is tűrhetően, volt teológiai előképzettsége és Worms felé menet Bécsben még ki is nyomtatott a korszak sok Luther-ellenes munkájából egy kiemelkedő darabot. Alaposan készült tehát, ám meggyőzni nem tudta a reformátort. A pápai nuncius szerint jól szerepelt a vitában, de ő persze lehetett elfogult. Ám úgy tűnik Werbőczy lehetett az első politikus, aki nem parancsszóval próbálta rákényszeríteni tanai visszavonására Luthert, hanem értelmes vitában próbálta meggyőzni vélt vagy valós tévedéséről.
Nándorfehérvár védtelen marad
A május 8-i keltezésű wormsi ediktum egyébként kimondta a birodalmi átkot Lutherre, könyveit elégetni rendelte, ám betartani ezt sem lehetett, mint ahogyan a pápai bulla rendelkezéseit sem. A Luther által hirdetett evangelizáció ugyanis a Rómától függetlenedni kívánó fejedelmek és rendek politikai fegyvere lett, amit Worms után a pápa mellé álló Habsburgok ellen is felhasználtak.
Eközben Szulejmán hadai áprilisban megindultak. Az oszmán hadjárat 1521. augusztus 29-én, napra pontosan a mohácsi csata előtt 5 évvel a végvárrendszer kulcsának, Nándorfehérvárnak az oszmán kézre kerülését hozta. Lajos hadai Mohácsnál álltak mivel aratás előtt a magyar hadsereget képtelenség volt összehívni. Megindulhattak volna visszafoglalni, ám a táborban járvány tört ki, így a tekintélyes sereg feloszlott. Nándorfehérvár eleste a német területek veszélyérzetét is növelte, ám értékelhető hadsereget ezután sem tudtak kiállítani és magyar rendelkezésre bocsátani. Ferdinánd főherceg minden évben állított sereget, ám az nem lépte át az osztrák-horvát határt, mivel az osztrák rendek ezt nem engedélyezték.
Kattints további, történelmi témájú cikkeinkért.
Forrás: