Ukrajna és Oroszország célba vette egymás energiahálózatát – súlyos áram- és fűtéskimaradások sújtják a lakosságot
Oroszország egyik legsúlyosabb energiatámadás-sorozata után Ukrajna is célzott csapásokat mért az orosz határ menti területekre. Az orosz erőműveket és alállomásokat ért dróntámadások miatt több tízezer ember maradt ideiglenesen áram nélkül, miközben a tél már a küszöbön áll. A művelet válaszcsapás lehetett arra, hogy Oroszország napokkal korábban több ukrán régióban is megbénította az energiaellátást.
Az ukránok szerint az eddigi legsúlyosabb orosz energiatámadás történt
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint „nagyszabású támadást hajtottak végre nagy pontosságú, hosszú hatótávolságú légi, szárazföldi és tengeri fegyverekkel” fegyvergyártó, valamint gáz- és energiaipari létesítmények ellen, válaszul Kijev korábbi támadásaira.
A támadásokban legalább hat ember vesztette életét, köztük két áldozat Dnipro városában, ahol egy lakóházat ért találat, és tizenketten sérültek meg. Zaporizzsjában további három ember halt meg. Összesen 25 helyszínt értek találatok, és a főváros, Kijev és több régió, például Poltava és Harkiv területén is áramszünetek alakultak ki. Az ukrán kormány gyorsan megkezdte a javításokat, de a lakosság nagy része sötétben és hidegben töltötte az éjszakát.
Az ukrán energiaügyi miniszter, Svitlana Grynchuk „az egyik legnehezebb éjszakának” nevezte a teljes körű háború kezdete óta.
„Az ellenség hatalmas csapást mért ballisztikus rakétákkal, amelyeket rendkívül nehéz kiiktatni. A háború kezdete óta aligha volt példa arra, hogy ennyi közvetlen taalálat érje az energiaellátó létesítményeket.” – mondta Svitlana Grynchuk.
Az ukrán DTEK és a Centrenergo energiacégek közlése szerint az orosz rakéta- és dróntámadások következtében az összes hőerőművükben leállt az áramtermelés. A vállalatok Telegramon és Facebookon „példátlannak” nevezték a pusztítást. A Centrenergo közölte:
„Leálltunk. Most nulla az energiatermelés. Nulla! Amit éjjel-nappal próbáltunk helyreállítani, azt teljesen elveszítettük.”
A DTEK hozzátette, hogy hőerőművük „súlyosan megsérült”, és ez már a 211. támadás volt energialétesítményeik ellen a háború kezdete óta. Az Ukrenergo előrejelzése szerint a legtöbb régióban 8–16 órás áramkimaradások várhatók a javítások ideje alatt.
„Értékeljük a támadások következményeit, és egyeztetünk a szükséges lépésekről, hogy alternatív energiaforrásokat találjunk, és mielőbb helyreállítsuk az áram- és hőellátást” – mondta Hrinchuk egy televíziós nyilatkozatában.
Ukrajna válaszcsapása– áramkimaradások Oroszországban
Az ukrán ellentámadás november 9-én éjszaka dróncsapásokkal támadta az orosz határ menti régiókat, köztük Belgorodot, Voronyezst és Kurszkot. A támadás következtében a nemzetközi sajtóbeszámolók szerint több tízezer háztartás maradhatott ideiglenesen áram és fűtés nélkül, miközben egyes erőművekben tüzek keletkeztek, és a helyreállítás órákig tartott.
Az orosz védelmi minisztérium közleményében nem említette sem a Voronyezsi, sem a Belgorodi régiót; a tájékoztatás szerint az éjszaka folyamán összesen 44 ukrán drónt semmisítettek meg vagy fogtak el. A helyi kormányzó, Alexander Gusev szerint senki sem sérült meg, és a szolgáltatásokat gyorsan helyreállították, az eset azonban rámutat, hogy a határmenti orosz civil infrastruktúra is ki van téve a háborús kockázatoknak.
A háború negyedik tele új kockázatokat hozhat
A Reuters beszámolója alapján az ukrán külügy szerint Oroszország tudatosan veszélyezteti a nukleáris biztonságot, mivel a támadások több olyan alállomást értek, amelyek két atomerőmű áramellátását biztosítják.
„Ezek nem véletlen, hanem gondosan megtervezett csapások voltak. Oroszország tudatosan veszélyezteti Európa nukleáris biztonságát” – írta Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en.
Kijev ezért az IAEA sürgősségi ülését kezdeményezte, hangsúlyozva, hogy az energiaellátás elleni támadások nemcsak gazdasági és logisztikai problémákat okoznak, hanem komoly humanitárius és nukleáris kockázatot is jelentenek.
Bár az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov a napokban jelezte, hogy kész tárgyalni az Egyesült Államokkal, a felek továbbra is ragaszkodnak politikai és területi követeléseikhez, ami megnehezíti a konfliktus gyors rendezését.