A neandervölgyiek arcát mindig is jellegzetesnek képzeltük: nagy orr, kiemelkedő szemöldökív és masszív állkapocs tette különlegessé őseinket. Bár genetikailag szinte teljesen azonosak vagyunk velük, egy új kutatás szerint ezek a markáns különbségek egy apró, úgynevezett sötét genomrégiónak köszönhetők.
Olyan hasonlóak vagyunk, miért különbözünk mégis?
A skóciai Edinburgh Egyetem Genetikai és Rákkutató Intézetének szakemberei a neandervölgyi és a modern ember genomját vizsgálták, hogy megtalálják, miért különböztek ilyen jelentősen az arcfejlődés mintái. A vizsgált régió az EC 1.45 jelű alrégió, amely a SOX9 gén aktivitását szabályozza. Ez a gén kulcsfontosságú az arcfejlődésben, például az áll formálódásában – írja az IFLScience.
A kutatók felfedezték, hogy a neandervölgyi és a modern emberi EC 1.45 régiója mindössze három nukleotidban tér el egymástól. Bár látszólag apró eltérésről van szó, kísérleteik szerint hatalmas hatással lehet az arc formálódására. A különbséget zebradániók (egy halfaj) embrionális sejtjeibe ültetett DNS-szakaszok segítségével vizsgálták, és fluoreszcens festékekkel követték, melyik régió mikor aktiválódik.
Meglepő eredmények
Az eredmények meglepőek: a neandervölgyi régió sokkal aktívabb volt az áll kialakulásában részt vevő sejtekben, ami azt jelzi, hogy a SOX9 gén erősebben kapcsolt be náluk. A kutatók további kísérletként extra SOX9-másolatokat juttattak az embrionális zebradániókba, és azt tapasztalták, hogy az állkapocs mérete jelentősen megnőtt.
Dr. Hannah Long, a kutatás vezetője elmondta: „Ez a felfedezés segíthet jobban megérteni, hogyan befolyásolják a DNS-szekvenciák az arc fejlődését, és akár az arcfejlődési rendellenességek diagnosztikájában is hasznos lehet.”
A tanulmány szerint az emberi arcfejlődés titkainak feltárása nemcsak a múlt megértéséhez fontos, hanem az evolúció és a genetikai variációk vizsgálatában is kulcsfontosságú. A neandervölgyiek vizsgálata nemcsak őseinkről, hanem saját arcunkról is új dolgokat taníthat.
Forrás: