Sajtóértesülések szerint a magyar Mol Nyrt. tárgyalásokat folytat a szerbiai NIS olajtársaság 11,3 százalékos részesedésének megvásárlásáról. A NIS jelenleg amerikai szankciók hatálya alatt áll, az esetleges tranzakció pedig – bár nem járna irányítói jogokkal – jelentősen átrendezheti a vállalat tulajdonosi szerkezetét. A változás akár enyhítheti is a szankciós nyomást, amelyet november 25-én vizsgálnak felül.
Ha a Mol sikeresen lezárja az ügyletet, a NIS többségi tulajdona nem orosz kézbe kerülne. A szerb állam 29,87 százalékos részesedése, a kisebbségi részvényesek 13,9 százaléka és a Mol tervezett 11,3 százaléka együtt 55,07 százalékot tenne ki. Ezáltal a szankcionált Gazprom Nyefty, a Gazprom olajipari leányvállalata, 44,93 százalékra szorulna vissza. A Telex beszámolója szerint a Gazprom Nyefty kisebb ugyan Oroszország legnagyobb olajcégeinél, de jelentős szereplő.
Valódi üzlet vagy szankciókerülés?
Szakértők szerint a Mol lépése inkább a szankciók megkerülésére irányulhat, semmint stratégiai terjeszkedésre. Tamás Pletser, az Erste olajipari elemzője „képmutató megoldásnak” nevezte az ügyletet, mivel szerinte a 11,3 százalékos részesedésnek nincs komoly üzleti értelme. Hozzátette: a Mol valószínűleg csak többségi tulajdon esetén lenne valóban érdekelt, és az Egyesült Államok gyanakvással figyelheti az efféle manővereket, akár újabb szankciókat is kilátásba helyezve.
A szerb Nin.rs értesülései szerint november 15-én orosz delegáció érkezik Budapestre, hogy egyeztessen az ügyről, miközben Belgrád az Egyesült Arab Emírségekkel is párhuzamos tárgyalásokat folytat. A pancsovai NIS-finomító továbbra is stratégiai tartalékokból üzemel, de a szankciók miatt egyre nehezebben boldogul: a nemzetközi fizetési rendszerek, például a Visa és a Mastercard is korlátozzák a vele való tranzakciókat.
Ellátási nehézségek és regionális érdekek
A finomító főként a horvátországi Janaf-vezetéken keresztül kap olajat, évente mintegy 4,5 millió tonnát dolgoz fel, ennek negyede hazai forrásból származik. Elemzők szerint a tulajdonosi szerkezet módosítása enyhítheti a szankciókat, ha a NIS többségi irányítása nem orosz befektetők kezébe kerül vagy állami felügyelet alá esik – utóbbi azonban feszültséget szülhet a hagyományosan szoros orosz–szerb kapcsolatokban.
A régiós logisztika sem egyszerű: a Mol dunai finomítója egy tűzeset után csökkentett kapacitással működik, ami megnehezíti a szerbiai üzemanyag-ellátást. Ugyanakkor a Mol számára a NIS megszerzése hosszú távon erősíthetné pozícióját a térségben, különösen a horvát csővezeték-hálózattal szemben.
Politikai háttér és nemzetközi kitekintés
A tárgyalások Orbán Viktor miniszterelnök amerikai látogatása után gyorsultak fel, ahol a Portfolio szerint Donald Trump egyéves mentességet ígért Magyarországnak az orosz olajszankciók alól. Az Egyesült Arab Emírségek szintén potenciális befektetőként merültek fel; egyes források szerint az abu-dzabi sejkség akár többségi tulajdonossá is válhatna.
A NIS-részvények megvásárlása felgyorsíthatja az új magyar–szerb olajvezeték megépítését, amelyet egy éven belül befejezhetnek. Eközben a NIS külföldi leányvállalatai komoly veszteségeket szenvednek el: a szankciók miatt Romániában, Bulgáriában és Boszniában 84 benzinkutat zártak be, a veszteségek értéke elérheti a 350–360 millió eurót.
Forrás: