A választások közeledtével a magyar gazdasági helyzet minden tekintetben stagnáló képet mutat. Bár a kormány optimista növekedési terveket hangoztat, a szakértők szerint a valóság jóval visszafogottabb, tavasztól pedig akár jelentős megszorításokra is számíthatunk.
A 2026-os választások előtt fél évvel a magyar gazdaság helyzete továbbra is stagnál. Bár az infláció mérséklődik, a növekedés közel sem kielégítő, a választásokig pedig aligha várható érdemi gazdaságpolitikai fordulat. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője részletesen ismertette egy beszélgetés során, mi várható a következő hat hónapban, és milyen esetleges kiigazításokra, esetleg megszorító intézkedésekre lesz szükség – írja a Telex.
Stagnáló GDP, távoli kamatcsökkentés
A szakértő szerint a friss adatok azt mutatják, hogy a GDP a harmadik negyedévben stagnált, mely alapján 2025-ben mindössze 0,5 százalékos, 2026-ban pedig legfeljebb 2,4 százalékos növekedés várható, hiába számol a kormány 3 százalékkal.
Bár a forint jelenleg stabil, Németh Dávid szerint komolyabb erősödésre lenne szükség, az inflációs folyamatok következtében ugyanis a Magyar Nemzeti Bank legkorábban 2026 tavaszán mérsékelheti az alapkamatot. Lehetőség viszont ebben az esetben is csak akkor mutatkozik erre, amennyiben a havi infláció 3 százalék alá csökken – erre viszont relatíve alacsony, 30 százalékos valószínűség mutatkozik.
A költségvetési helyzet viszont gyorsan romolhat. Míg 2024-ben a bevételek és kiadások mérlege közel egyensúlyban volt, 2025-ben akár 1–1,5 százalékos GDP-arányos hiány is kialakulhat, mely a választások utáni azonnali korrekció nélkül 2026-ban akár 2–2,5 százalékra is nőhet, mely a 3,5 százaléknyi kamatkiadással együtt már 6 százalék körüli deficitet jelentene.
A lakáspiacon sem rózsás a helyzet
Komoly torzulások látszanak a lakáspiacon is. Az olyan állami programok, mint az Otthon Start ugyanis akkora mértékben növeli a keresletet, hogy a kínálat képtelen vele lépést tartani. Ennek következtében a szakértő szerint a magyar ingatlanpiac jelenleg 20–25 százalékkal túlértékelt.
Ahogyan arról az Infostart is beszámol, az ingatlan.com adatai szerint a tavalyi adatokhoz képest átlagosan 76 százalékkal növekedett meg a kereslet az Otthon Start bejelentése óta a frissen épült ingatlanok iránt. Budapesten 49, a megyei jogú városokban 86, míg vidéki kisközségekben kiugróan magas, 142 százalékos ugrás figyelhető meg éves összevetés alapján az elmúlt négy hónapban.
A lakásépítési kedv szintén erősödést mutat, hiszen idén szeptemberig közel 20.000 ingatlan kapott építési engedélyt. A 2024-es adatokhoz képest ez mintegy 37 százalékos növekedést jelent, ám ez az ütem egyelőre messze elmarad a keresletben mutatkozó változásoktól.
Komoly megszorításokra kell számítani
Az elemző úgy látja, hogy a választási eredményektől függetlenül több olyan intézkedésre is szükség lesz, melyre hivatkozhatunk megszorításként, ám ezek kapcsán bármilyen érdemi fejlemény nyár elejéig biztosan nem várható, még ígéret szintjén sem.
A piac számára a folytonosság ugyan bizonyos fokú biztonságot jelent, de a befektetők abban is bíznak, hogy egy esetleges kormányváltás – Donald Tusk lengyel példájához hasonlóan – kedvező változásokat hozhat az uniós források és a kamatszintek terén. Annyi azonban biztos, hogy a torzító árstopok kivezetése és a költségvetési támogatásokat is újragondolása mielőbb szükséges.
Az olyan programok ugyanis, mint az anyák adómentessége, a lakásvásárlási kamattámogatás vagy a belebegtetett 14. havi nyugdíj – súlyos terhet jelentenek az államháztartásnak, ésszerű korlázotások és célzott támogatások nélkül pedig ezek hosszú távon nem tarthatóak fenn.
Forrás: