Lassan fél évtizede jelentette be a kormány, hogy Budapest déli részén, a Csepel-szigettől északra építene fel egy hatalmas diákvárost, éppen az új atlétikai stadionnal szemben. A cél az volt, hogy a magas budapesti albérletáraktól szorongatott egyetemistáknak segítsenek. A projektből semmi sem lett, most azonban újraindulhat, legalább is november végére ígérik a közbeszerzést. Ha megvalósul 12-18 ezer kollégiumi férőhely jöhet létre.
Megfizethetetlen budapesti albérletárak
A Hallgatói Önkormányzati Országos Konferenciája évek óta sulykolja, hogy a magyarországi egyetemi hallgatók egyik legnagyobb kihívása a lakhatásuk megoldása. A kollégiumi helyek száma ugyanis – az igényekhez képest – rendkívül korlátozott, a saját keresettel zömmel nem vagy minimálisan rendelkező hallgatók pedig nehezen tudják megfizetni az elszálló budapesti albérletdíjakat.
Erre talált ki a magyar kormány még a koronavírus-járvány előtt egy hatalmas koncepciót, miszerint a Csepel-szigettől északra épít egy atlétikai csarnokot a különféle kiszolgálópályákkal, illetve egy diákvárost, amihez egyébként a sziget északkeleti csücskében még egy hatalmas park is csatlakozna.
Atlétikai csarnok, kínai egyetem, kollégium
2023-ra felépült az atlétikai csarnok (a rossz nyelvek szerint a majdani olimpiai pályázatra, akkor viszont épp az atlétikai világbajnokságra), amit azóta valóban megnyitottak a közönség előtt, ám a tervezett diákvárosnál egy kapavágás sem történt. Igaz, 2021 után nem is diákvárost terveztek oda kollégiumokkal, hanem a kínai Fudan Egyetem budapesti campusát, ami ellen jelentős tiltakozás volt politikai és felsőoktatási berkekben is.
A járvány és az orosz invázió alatt, után viszont a Fudan Egyetemből sem lett semmi, igaz, a vonatkozó szerződés még érvényben van. Most úgy tűnik a kormány az eredeti projekthez, a diákváros koncepciójának megvalósításához térne vissza. A Fudan Alapítványt még 2024 szeptemberében átnevezték Tudás-Tér Alapítvánnyá, amely megkapta a releváns IX. kerületi ingatlanokat (178.271 négyzetmétert). Az mfor.hu beszámolója szerint azonban az ezen ingatlanok komplex üzemeltetésére kiírt közbeszerzés eredménytelen lett miután csak egy jelentkező volt.
- Kína meghosszabbította a magyarok vízummentességét: mit jelent ez pontosan?
Indul a kollégiumépítés?
Hankó Balázs miniszter múlt szómbaton arról beszélt, hogy a diákváros építése kapcsán elkezdte az egyeztetéseket minden érintett félllel, így a HÖOK-kal, az egyetemekkel, az ifjúsági szervezetekkel, hogy közösen alakítsák ki a koncepciót, a szolgáltatásokat, a szobakínálatot. Arról nem beszélt, hogy milyen forrásból és mennyit szán a projektre a kormány, csak annyit árult el, hogy legalább 12.500 kollégiumi férőhelyet szeretnének létrehozni, ráadásul 3 éven belül.
A cél Hankó szerint az, hogy “2030-ra világszinten is a top 100 közé kerülhessenek egyetemeink”, ehhez pedig szerinte kell a diákváros. A kormány másik ambiciózus célja, hogy megduplázza az évtized végére a hazánkban tanuló külföldi hallgatók számát.
Nagyon sokan várják az olcsó férőhelyet
Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint fiatalokért felelős államtitkár ehhez annyit tett hozzá, hogy amennyiben minden összeáll, akkor már november végén kiírhatják a közbeszerzést. Érdekesség, hogy ő már 12-18 ezer férőhelyről beszélt. Szerinte azonban ez nemcsak kollégium lesz, hanem egy élhető közösségi tér, ahol közösségi, vallási, kulturális és sportolásra alkalmas terek is rendelkezésre állnak majd.
A HÖOK adatai szerint jelenleg kb. 50 ezer hallgatónak jut kollégiumi férőhely Magyarországon, ami jóval kevesebb az igényekneknél, hisz a hallgatók összelétszáma 310 ezer. A sok új kollégiumi férőhely jelentősen csökkentheti a budapesti albérletárakat is, ami minden bérlő számára jó hír lehet.
Óvatosságra adhat okot, hogy az előző kollégiumépítési projektet is a választásokat megelőzően lengette be a kormány, ám végül semmi nem lett belőle.
Olvass tovább nálunk:
- Új kollégiumváros épül Budapesten
További cikkeinkért Budapest témában kattints.
Forrás: